Oldal 206 [206]
OCR
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 205 gyedre általánosan jellemző szocioökonómiai sajátosságokkal rendelkeztek. A , Mátyás tériek" hangja erősebbnek bizonyult. Az elsődleges szempontjaik a szűkebb és tágabb értelemben vett lakhatásuk minőségével függött össze: a tér kizárólagos használóinak tekintett ,vändorlé gyerekhordäk”, hajléktalanok, , kutyások" szinte kiszorították őket hangoskodásukkal, a nyugalmukat sértő magatartásmódokkal és látványukkal, a közbiztonság romló állapotával. Ők a tér funkcióváltása mellett foglaltak állást, amelybe már nem fértek bele a hajléktalanok, a hangzavarral járó sporttevékenységek vagy éppen a kutyafuttatás. A nem kívánt társadalmi elemek kiszorítását a tér éjjelnappaliságának megszüntetésével kívánták elérni. A tér bekerítésének igénye az első lakossági fórumokon már nyilvánvalóvá vált. A két csoport közötti nézeteltérés jórészt nem is a kerítés, ill. a tér nyitvatartási rendjének meghatározásában csúcsosodott ki, hanem a funkciók kérdésében és a bekerített terület nagyságában. A vonzáskörzet lakói kevésbé voltak céltudatosak, bár megfogalmaztak szélesebb körű funkció szükségletet. Ahogy a fentiekből is kiderül, a Rév8 meglátása szerint a Mátyás tér megújítása az első lépésektől kezdve a lakosság bevonásával történt. Az aktív participáció egyrészt igényfelmérő kérdőívezést és rendszeres lakossági fórumokat jelentett, valamint, a kivitelezés fázisában egyfajta speciális ülőbútor (ún. ülődomb) elkészítését. Mindazonáltal az, hogy mind a tervezés, mind a kivitelezési folyamat sokszereplős volt, bizonyos szempontból más jellegű közreműködést takart, mint az előző fejezetben vázolt, igen nagy erőfeszítést igénylő valódi lakossági bevonódás. A Rév8 Zrt. ugyanis, a folyamat megbízott szervezőjeként, a Mátyás tér megújítását a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének tervei által, a Budapesti Fővárosi és Józsefvárosi Önkormányzat határozataival és engedélyeivel, továbbá, mint a már említett GreenKeys projekt másik tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének részvételével végezte el. Látható tehát, hogy az együttműködés alapvetően a hatalmi helyzetben lévő, valamint a szakmai tudást biztosító szervek között ment végbe, a lakosság részvétele pedig leginkább az információmegosztásban merült ki. Ahogy Alföldi György és munkatársai fogalmaztak egy, a projektet bemutató tanulmányukban: , Részese a folyamatnak a tér tőszomszédságában található általános iskola is, amely helyet biztosít a tér átalakításához kapcsolódó rendezvényeknek, lakossági találkozóknak."" Az iskola tehát csak , helyet biztosított", hátteréül szolgált annak a változásnak, mely tagjainak, diákjainak és tanárainak életkörülményeit, mindennapjait alapvetően befolyásolta. >> Alföldi-Horväth: i.m. 513. 556 Alföldi-Czegledy-Horväth: i.m. 109.
