OCR
198 e Köztes terek , [a Rév8 Zrt. alapításakor, 1997-ben] az volt a cél, hogy olyan rehabilitáció legyen, aminek két szempontja van. Egyrészt, hogy olyan területen történjen a beavatkozás, ami magától nem újul meg, tehát muszáj, hogy valami történjen, és hogy mi a célja a beavatkozásnak. Ezért először a Corvin-Szigonnyal foglalkoztunk, mert ott az volt a cél, hogy ezt az egészet a kerületet próbálja így megmozdítani, és inkább így az agyakban, hogy más legyen róla a kép.?7 Csizmady Adrienn és munkatársai 2007 és 2011 között futó, A városrehabilitáció társadalmi hatásai kutatás zárójelentésében a Józsefvárosban párhuzamosan futó, de alapvetően különböző beavatkozások kapcsán a városnegyedet egy városrekonstrukciós kutató-laboratóriumként értelmezték, amelyben egyszerre és térben közvetlenül egymás mellett zajlott a befektetők vezérelte ütemesen folyó buldózeres és a közpénzek bevonásával lassan haladó szociális városrekonstrukció."? A piaci alapú rehabilitációval való kezdésnek azonban nem csak gazdasági okai voltak. Mint az a Sárkány Csillával készült interjúból kiderül, a Középső-Józsefváros később Magdolna negyednek elnevezett területe elvi, definíciós problémákat is hordozott a Rév8 számára. Nehézséget okozott az, hogy hogyan, milyen megfogalmazások és szempontrendszerek mentén közelítsenek a helyhez, ahogy Sárkány említi: , az akkor eléggé veszélyes, gettósodott terület volt, meg különösen a Rákóczi tér mögötti, Mátyás tér körüli területek, ahol akkor még eszünkbe se jutott, hogy ott valamit lehetne kezdeni. Még azt tudom, hogy "98-ban, amikor dolgoztunk vele, akkor a cigányokról, mint így, nem is lehetett beszélni. Akkor még valahogy nyíltan nem lehetett arról beszélni, hogy romaprobléma, hogy van-e probléma vagy nincs. Hogy van prostitúció, azt lehetett tudni, gyakorlatilag az egészet a prostitúcióra fűzték fel."? A fenti idézett mondatok plasztikusan utalnak arra, a szöveg több pontján már feltűnt problémára, amely a hazai romakutatás hiányosságaira, illetve különösképpen a történeti, helytörténeti kánonból hiányzó romákra utal. A Sárkány által említett paradigmaváltás mindenesetre hamar végbement, a prostitúció az 1999-ben életbe lépett törvények" következtében hamar kiszorult a közterületekről. Így a 2000-es évek elején, a Magdolna Negyed Prog57 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból. #8 Csizmady et al 2012: 8. 529 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból. 50 Az 1999-ben életbe lépett törvények alapján , Tiltott kéjelgés? szabálysértése miatt a prostituált elzárással vagy 150 ezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha az ún. evédett üvezetben» «szexuälis szolgaltatasra felajanlkozik». Juhász Géza - Wirth Judit: Hogyan sérti meg a magyar állam a nők