OCR
194 e Köztes terek szempontokat vizsgáltam, azt kutatva, hogyan hatott a szociális rehabilitáció a városnegyed és lakosai, különös tekintettel a romák identitására, milyen rövidtávú következményei lehettek egy olyan beavatkozásnak, amely elsősorban a nyócker lakosságának társadalmi leszakadását, szegregációját akarta megakadályozni, illetve a társadalmi kohézió növelésével javítani próbálta az ott élők életkörülményeit. Véleményem szerint a fent említett témákat a rehabilitáció kapcsán leginkább a Kesztyűgyár Közösségi Ház példáján keresztül lehet bemutatni, hiszen ez az a fejlesztés, amely a legkonkrétabban célozta meg a fenntartható, integrált városrehabilitációt; programjain, jelenlétén keresztül pedig a városnegyed elsősorban gyerek- és fiatalkorú lakosainak az identitásépítését."" Továbbá azért is volt indokolt a Kesztyűgyárra és annak hatására szűkíteni a vizsgálatot, mert éppen a Magdolna negyed , főterén", a már ugyancsak felújított Mátyás téren található, így az épület és közvetlen környezete a rehabilitáció kezdetétől központi szereppel bírt, szimbolikus és fizikai értelemben is reprezentálva kifelé a Magdolna Negyed Programot. A 2005 és 2010 közötti öt év alatt lezajlott rehabilitációs munkák közül így a legfontosabb és egyben a Magdolna Negyed projekt leglátványosabb eleme, a Mátyás tér megújítása és a téren található Kesztyűgyár Közösségi ház beüzemelése került a fejezet központjába. A szövevényes, érdekellentétekkel és nehézségekkel teli negyedrehabilitáció történetének megírásához elsősorban a projektet megvalósító Rév8 Zrt. anyagait használtam forrásként, valamint a különböző szinteken közreműködő szereplőkkel (fejlesztőkkel, hivatalnokokkal, szociális munkással, szociológussal, önkéntes résztvevőkkel) készített interjúkat. Rehabilitációs előzmények Budapesten Ahogy az részben a korábbi fejezetekből is kiderülhetett, Budapesten a rehabilitációs beavatkozások, illetve maga a fogalom csak az 1970-es évek elején kerültek előtérbe, az akkor jellegzetes intervenciós módok, a szanálás, illetve bontás kapcsán. Érdemes itt felhívni a figyelmet Szelényi Iván és Nemes Ferenc Lakásviszonyok és lakáselvárások a Józsefvárosban (Tények, vágyak és tervek egy leromlott budapesti városrészben) című, 1967-es tanulmányára, mely az akkori, leromlott és elöregedett városrész ,nem túl távoli jövőben" való szanálásáról és újjáépítéséről szólt." 55 Magdolna Projekt. Közösségi létesítmény kialakítása alprogram. Utoljára módosítva 2007.08.31., http://www.rev8.hu/program.php?id=26. 56 "Nemes Ferenc - Szelényi Iván 1967: A lakóhely mint közösség. Akadémiai Kiadó. 164.