Oldal 192 [192]
OCR
Participatív városrendezés Európában e 191 városnegyed-rehabilitációs projekt kapcsán idézik: , a lakosok, akik valójában a színdarab nézői - habár bátorítva vannak, hogy mint közönség élénken vonódjanak be - se nem színészek, és főleg nem az innovatív színdarab írói." 509 .. az számos okra vezethető vissza. Az egyik legfontosabb, ahogy Gerő Márton és munkatársai idézik Egedy Tamást, hogy teljes modellek sosem adaptálhatóak, inkább csak munkamódszereket, egyfajta általános gondolkodásmódot, mentalitást jelentenek." A sikeres gyakorlati megvalósításhoz tehát mindig a lehető legrugalmasabban kell alkalmazkodni az adott városnegyedhez és arra létrehozni, adaptálni egy új modellt. Ezen felül, továbbra is Egedyt idézve, a rehabilitációs folyamat kulcskérdése, hogy egy multidiszciplináris csapat működjön közre, mely a lehető legkiterjedtebb hatáskörrel és érdekekkel bír, tehát tagjai a döntéshozók, az elméleti és gyakorlati szakemberek, a beruházók és nem utolsósorban a helyi lakosság. Az előbb leírt akadályokat és nehézségeket figyelembe véve Gerő Márton és munkatársai tanulmánya szerint a participatív rehabilitációnak mindössze három olyan kialakult gyakorlata létezik, melyek minden körülmény között alkalmazhatóak. Ezek a következők: szomszédsági közösségek kialakítása, vagyis a társadalmi tőke erejének kihasználása, szomszédsági iroda, helyi civil szervezetek segítségével. Másodsorban a társasházi közösségek, bérlői lakástársaságok létrehozása, melyek létrehozása a szerzők szerint a csoportelvárás miatt fokozza a helyi résztvevő lakosság felelősségérzetét. Végül általánosan alkalmazható és szükséges a lakónegyedbeli lakossági fórumok megteremtése, melyek egy érdeklődőbb, aktívabb helyi társadalmat hoznak létre. Ezeknek a fórumoknak Gerőék szerint középtávon lehet igazi hatása, mivel a tapasztalatok szerint a tervezés és a kezdeti kivitelezés során kevésbé vonódnak be a lakosok és a projekt megvalósítása során növekszik az aktivitásuk."" A rövid, a participatív városrehabilitációval vagy regenerációval kapcsolatos szakirodalom teljes bemutatására nem is törekedő összefoglalóban is sok fogalom, megközelítési mód, kulcskifejezés került elő. A különböző nézőpontú, történetileg, ideológiailag vagy éppen az egyes országok sajátosságai miatt más-más szemléletű tanulmányok, kutatások abban mindenképp egyetértenek, hogy a valódi közösségi bevonódáson alapuló regenerációs folyamat különlegesen sok figyelmet, energiabefektetést és bizonyos speciális készségek elsajátítását igényli. Mivel ezek a programok a legtöbbször egy hátrányos helyzetben lévő, bizonyos fokú kirekesztettségben élő közösséget és annak lakóhelyét célozzák, mindenképp számolni kell a Marilyn Taylor 509 Jarvis-Berkely-Broughton: i.m. 5. 50 Ger6-Sik-Zombor: i.m. 71. 5 Ger6-Sik-Zombor: i.m. 72-73.
