OCR
184 e Köztes terek (slum clearance program) hirdetett. Az új lakótelep - mely a legnagyobb ilyen jellegű lakóhely Nagy-Britanniában - 1972-re épült meg. Bár először úgy tűnt, a lakótelep jobb életkörülményeket biztosít, nagyon hamar kiderültek a környezet hátrányai. Mivel a helyi lakosokat nem vonták be a döntéshozó folyamatokba, hanem fölülről intézkedtek, olyan elemi problémák merültek fel, mint a fűtés, szemétlerakás rosszul működő megoldásai, a közös helyiségek tisztán tartásának lehetetlensége, az általános rossz minőségű építkezés. Hulme hamar stigmatizálódott, a környék alkoholistákkal, hajléktalanokkal népesült be, a lakóhelyeken a vandalizmus uralkodott el." Válaszul a problémákra, 1992-ben a kormányzat meghirdette a Hulme City Challenge programot, mely komplex módon, a gazdasági, társadalmi és fizikai problémákat célozta meg, közös irányítással az állami, magán, önkéntes szektorok és a helyi közösségi csoportok által. Az angol parlament alsóháza Közösségi és Helyi Önkormányzati Bizottságának 2011-es jelentése" szerint a City Challenge program sikere a következő pontokban összegezhető. A regenerációt hosszú távra tervezték, az első program öt évig tartott, ez alatt folytak be a támogatások. Tíz évvel a kezdés után, egy 2002-es beszámolóban az eredeti tervek 8096-os teljesítéséről számoltak be. Valódi közösségi bevonódás történt, miután a helyi lakosok bekerültek a , Déli Városi Lakóhelyi Bizottság" (City South Housing Trust) tagjai közé. A beszámoló szerint a program fő eredménye a büszkeség érzésének elérése, vagyis, hogy az ott élők büszkék lettek lakóhelyükre, többé nem szégyellték bevallani, hogy hol laknak, a térbeli stigmatizáltság érzése megszűnt. A regeneráció, a fizikai környezet megváltozása olyan törekvéseket fogalmazott meg a helyi lakosokban, hogy vannak dolgok, amelyekért érdemes küzdeni, és ennek mérhető hatása lett az oktatásban és a foglalkoztatottságban is. Végezetül, Hulme-ban egyfajta kevert közösség alakult ki: egyaránt megtalálhatóak szociális bérlakások, magán- és köztulajdonú lakások; a lakosok között pedig vannak olyanok, akik ott születtek és olyanok, akik odaköltöztek - az effajta integráció a beszámoló szerint a lakosokban nagyon pozitív érzéseket keltett." Összességében Hulme regenerációs programja azért tekinthető kiemelkedő pozitív példának, mert itt a közösség-alapú beavatkozás a gyakorlatban is, nem csak a szavak szintjén történt meg, és így úgy tűnik, hogy a fenntarthatóság, mint a regeneráció egyik kulcsfogalma, valódi esélyekkel bír. Felipe Lopes és Mikhael de Tyse a lisszaboni történelmi városrész rehabilitációja kapcsán azt bizonyították, hogy mivel a két, általánosságban be#° Boateng-Moobela: i.m. 8. #7 House of Commons - Communities and Local Government Committee. Regeneration, Sixth Report of Session 2010-12. Ordered by the House of Commons to be printed 19. October 2011. 188 House of Commons - Communities and Local Government Committee., 64-65.