Page 182 [182]
OCR
Participativ városrendezés Európában « 181 rosrekonstrukciónak"" is nevezett fejlesztések kifejezetten jelentős társadalmi rombolással, a lakóhelyen kialakult kapcsolathálózat felbomlásával jártak." A következő stádiumban már egy szelídebb városrehabilitáció"? jelent meg, mely egy komplexebb beavatkozás, az úgynevezett újrafejlesztés (redevelopment) felé kezdte el tolni a hangsúlyt, s bár itt is még elsősorban az épített környezet fizikai, szerkezeti megújítására fókuszáltak, a fejlesztési tervekben megjelent a , partnerség? szerepének hangsúlyozása." Felmerült ugyanakkor a magánvállakozások bevonzásának igénye, amelyek megtérülése nyomán dőlt el, hogy ki maradt az eredeti lakóterületen, vagyis a fejlesztés járt-e lakosságcserével, vagy nem." A szociális szempont legerőteljesebben a 7990-es évek végén jelent meg, elsősorban a nagy, periférián elhelyezkedő lakótelepek marginalizálódó státusza kapcsán; ekkor fogalmazódott meg a közösségi bevonódás igénye, és az Egyesült Királyságban először, a paradigmaváltás kormányzati szinten is megerősítést nyert. Angliában 2001-re artikulálódott az az igény, hogy a civil társadalom jelenléte, bevonódása törvénybe legyen iktatva, ekkor jelent meg a National Strategy for Neighbourhood Renewal (Nemzeti Stratégia a Városnegyed Felújításra), ezzel egy újabb fogalmat, a felújítást (renewal) helyezve a megközelítés középpontjába. Ennek a stratégiának a megszületésével a városfejlesztők és a politikai döntéshozók tulajdonképpen deklarálták, hogy az előző rehabilitációs programok nem tudták kezelni a legszegényebb, marginalizált városnegyedek problémáit." Az integrált problémakezelésű rehabilitációs programokat a legutóbbi idők szakirodalma átfogóan regenerációnak (regeneration) nevezi." Az angol példával nagyjából egy időben az Európai Unió más országaiban is előtérbe került a leszakadó városnegyedek integrált, társadalmi bevonódáson alapuló megújítása. Németországban ugyancsak nemzeti szinten, a Soziale Stadt Program"" bevezetésével kezdtek neki a , társadalmilag integrált város" fejlesztéséhez, amelynek során 1999 és 2004 között 363 városi térségben végeztek integrált rehabilitációs projekteket. A program legfontosabb jellem70 Geréhazi Eva - Somogyi Eszter et al 2004: A szocidlis városrehabilitáció: koncepció, eszközrendszer és modellkísérletek előkészítése. Városkutatás Kft. 4. m Gerő Márton - Sík Endre és Zongor Gábor 2005: A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4. Tárki. 72 Gerőházi-Somogyi: i.m. 22. 43 Egedy-Koväcs: i.m. 16. 474 Boateng, Isaac - Moobela, Cletus 2008: Sustainable Participatory Approaches in Urban Regeneration Processes: Lessons from Portsmouth Harbour and Inner-City Hulme. Integrating Generations. FIG Working Week 2008. Manchester. Stockholm, Sweden. 14-19. 4. 45 Jarvis, David - Berkely, Nigel - Broughton, Kevin 2012: Evidencing the impact of community engagement in neighbourhood regeneration: the case of Canley, Coventry. Community Development Journal. 47(2). 237. 46 Egedy-Koväcs: i.m. 13. #7 http://www.sozialestadt.de/en/programm/.
