Seite 181 [181]
OCR
PARTICIPATÍV VÁROSRENDEZÉS EURÓPÁBAN A könyv utolsó részében a városnegyed identitását átformáló tényezők közül egy, az előző példáktól merőben eltérő szempont kerül előtérbe. A kerület lakóinak, az odalátogatóknak, az arról véleményt formálóknak vagy épp azt művészileg megörökítőknek a reprezentációi után a városnegyed megtervezett, a tudatos átformálást irányzó identitásáról lesz szó. Az identitásformálásnak ezt a szintjét a Magyarországon még ritkaságnak számító participatív városrendezés, vagyis a közösség-alapú rehabilitáció példáján, a Magdolna Negyed Programon keresztül kutattam. A megvalósítást végző Rév8 Rt. által szociális rehabilitációnak nevezett vállalkozás megértéséhez fontos utalni a participatív rehabilitációk kialakulására és európai elterjedésének történetére. Míg a "90-es években még az Egyesült Királyságban és az Európai Unió más országaiban is újítónak, különleges számított ez a fajta beavatkozás, mára gyakorlatilag az összes angol és számos más, európai városban is törvény által kötelezővé tett, alapvető módszer lett a közösségi alapon működő rehabilitáció. A XX. század történetében először a második világháború után került közeppontba a värosrehabilitäciö kerdese.’* A szetrombolt värosnegyedekben a 40-es és "50-es években meginduló, intenzív újjáépítés összehangolödott az akkor egyébként is teret nyerő szuburbanizációs folyamatokkal. Ezekben az évtizedekben, egészen a "60-as (sőt, Kelet-Európában inkább a "70-es) évekig az az elv érvényesült, hogy a lerobbant, rossz állapotban lévő, fizikai állapotában és társadalmilag is marginalizálódott városnegyedeket a legtöbbször teljesen lerombolták (ezek voltak a történelmi hagyománnyal bíró, már említett slum clearance programok), hogy aztán - legtöbbször a funkcionalista urbanizmus és városépítészet jegyében - lakótelepeket építsenek a helyükre. Ennek a beavatkozásfajtának volt a példája a korábban említett, Práter utcai környéki szanálás, majd a megüresedett területen a 660-as évek második felében a Szigony utcai lakótelep megépítése."? Ezeknek a slum-felszámolásoknak az esetében tehát a totális rombolás után az újjáépítésen, rekonstrukción (reconstruction) volt a hangsúly, mely elsősorban és lényegében az épített környezet megújítását jelentette, anélkül, hogy az ott élők igényeire, közösségi kapcsolataira tekintettel lettek volna. A "70-es évekig jellemző beavatkozások, a brutális vá168 Egy kissé más felosztást, kronológiát követő összefoglalót lásd: Egedy Tamás - Kovács Zoltán: A városrehabilitáció néhány elméleti kérdése. http://www.varosrehabilitacio.net/media/files/ Varosreha bilitacio/ıvarosrehabilitacio_elmelete.pdf (utolsö letöltes: 2012. oktöber 16.). +9 Józsefváros rekonstrukciója. FŐBER-sorozat 5. kötete. 1975.
