Page 180 [180]
OCR
Rituális identitásképzés s 179 hatékonyan tudják növelni egy hely szimbolikus jelentőségét."" Különböző eszközeik, eltérő társadalmi státuszuk és jelentőségük mellett a Budapesti Cigány Fesztiválok és a Magdi Fesztivál egyaránt a lokális identifikáció és a tér tudatos (etnikai) használatának markáns példái voltak. Gyengeségeik vagy hiányosságaik ellenére mindkét rendezvénytípus megteremtette azt az , átmeneti fázist", amely során a gettó megszokott társadalmi és térbeli státusza megváltozott és így a két program a városnegyed meg- és elismerésének új perspektíváit nyújtotta, lakói és kívülállók számára egyaránt. Úgy tűnik, hogy a turizmustanulmányok és antropológiai-szociológiai szakirodalom által is sűrűn hivatkozott fesztivál-boom, vagyis a különféle tematikájú (gasztro, zenei, filmes stb.) fesztiválok robbanásszerű megnövekedése a magyar piacon nem termelte ki az etnikai fesztiválok megjelenését. Budapesten az Orczy parkos fesztiválok óta nem csak roma, de kínai, vagy más, a városban élő etnikai csoport sem szervezett olyan eseményt, amely hasonlított volna a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában oly gyakori, különböző bevándorlók kulturájára fókuszáló etnikai fesztiválokra. Míg ezekben az esetekben a multietnikus városok sokféle kulturális öröksége egyre nagyobb elismerésnek örvend és így, a kultúrák promotálása a város brand-építésének és megújulásának immanens részévé válnak, addig a budapesti, józsefvárosi roma örökség - fesztiválokon keresztül történő - láthatóvá tétele az elmúlt években nem képezte részét a városvezetés elképzeléseinek. #4 Hayden, Dolores 1995: 38.
