Seite 157 [157]
OCR
156 e Köztes terek kat, új etnikai függőségeket létrehozva, de olyan is előfordul, hogy maga a kisebbségi csoport tud új lehetőségekre szert tenni az etnobiznisz segítségével. A megváltozott helyzet mindazonáltal keveset változtat a többség-kisebbség viszonyának aszimmetriáján, a vágyott autenticitás pedig semmiképp sem rögzíthető tulajdon vagy szituáció, hanem egy vitatott, változó tulajdonság."" Mindezen problémák természetesen átszűrve, átértelmeződve, de a budapesti nyolcadik kerület kapcsán is felmerülhetnek úgy, hogy közben éppen az alapvető kontextus változott: az idegen megismeréséhez innentől nem kellett messzire menni, a más, az , egzotikus? a saját városon belül jöhetett létre. A Beyond Budapest Sightseeing kezdetben Domján Manó szociális munkás és Baglyas György szociálpolitikus vállalkozása volt. 2007-ben hozták létre, miután maguk is a kerületbe költöztek, és 2013-ban adták át vállalkozásukat három új tulajdonosnak, akik azonban az elsőként létrehozott, A Nyócker málló pompája - szociokulturális kalandozás a Józsefvárosban című sétát azóta is szervezik. Domján és Baglyas, ahogy a 2009 tavaszán velük készült interjúból kiderült, korábban csak annyit észleltek a nyolcadik kerületből, amit bárki más is, átutazóban: a körutat, a Rákóczi utat; emellett, társadalomtudományi tanulmányaiknak köszönhetően, megvolt az alapvető érdeklődésük egy szociálisan hátrányos helyzetű, marginalizálódott városnegyed iránt. A Beyond Budapest nagyon hamar sikeres lett, az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a látogatottságuk. A 2000-es évek végén az érdeklődők fele magyar, fele külföldi (jellemzően Nyugat- és Észak-Európából), a legtöbb látogató érthető módon a nyári, kora őszi hónapokban jött, ez alatt az időszak alatt heti két-három túrát indítottak. A városnéző sétákon a létszám limitált volt, tíz fővel maximalizálva, kivéve az olyan alkalmakat, mint a Kulturális Örökségvédelmi Napokon, a Műemlékvédelmi Világnapon, illetve a Rákóczi úti Köz-Tér Fesztiválon rendezett séták, ahol 40-100 fővel is szerveztek sétákat. Bár profit-alapú vállalkozásról van szó, a túravezetők az első években hangsúlyt fektettek a kerületi, ingyenes fesztiválokon való részvételre, akár kezdeményezőként-szervezőként, akár csak, mint programgazda." A Beyond Budapestnek különböző, tematikus vagy korosztályos túrái voltak, ezek közül a vállalkozás kezdeti időszakában, valószínüleg éppen úttörő jellege miatt, a legkedveltebb az angolul Socio-cultural walking tour, magyarul Nyócker szeretettel nevet viselő séta volt. A ,,szocio-kulturalis” sétak és gazdaik nagyon gyors hírnévre tettek szert; 2007 és 2012 között több mint száz magyar és külföldi sajtómegjelenésük volt, szerepeltek több magyar televízió adásában, illetve a Deutschland Radioban, a ZDF-en, bekerültek többek kö#9 Comaroff - Comaroff: i.m.25. + Példäul ilyen volt a 2009. május 14-16. között megrendezett Magdi Fesztivál a Tavaszmező utcában, mellyel a könyvben külön foglalkozom.
