Oldal 148 [148]
OCR
Nyócker-reprezentációk e 147 simulnak a konfliktusok és egy utópisztikus, élhető világ jön létre. Így tehát a Nyóckerben megkonstruált józsefvárosi tér szinpad is, az imaginacio tere.*** A Nyócker volt a rendszerváltás utáni egyik első egész estés animációs közönségfilm, így érthető, ha nagy elvárások előzték meg már a bemutatóját. Az 1990-es években a magyar rajzfilmek eltűntek a mozikból, így a betöltendő űrben különösen fontos szerepe lett a Nyóckernek; ahogy egy internetes kritika fogalmaz: , rávilágít arra, hogy rajzfilmen még az olyan történeteknek is van rejtett tartaléka, mint a nagy józsefvárosi olvasztótégely lázálmos, százszor megénekelt balladája."" A film megvalósítása pár perces klipekkel indult, melyek a TV2 késő esti adásaiban kaptak helyet. A hat epizód elkészítése után a film alkotói, Novák Erik producer és Gauder Áron rendező a Magyar Mozgókép Közalapítvány különböző pályázatain nyertek annyi pénzt, hogy 2005-re elkészíthették a nagyjátékfilm hosszúságú változatot. A film különleges technikája, amelyben a 2D és a 3D keveredett, vagyis, hogy a szereplők teste teljes egészében grafika, a fejük viszont valódi színészek arcáról átrajzolt fénykép, Gauder Áron ötlete volt. Az egyedi látvány furcsa kettősséget eredményezett: bár végig , ismerős" tájon járunk, a VIII. kerület utcái, terei, házbelsői között, a megrajzolt városi táj mégis érezhetően idegenné, nem valóságossá vált. Ahogy a készítők fogalmaztak: , nem akartunk , valóságosak" lenni, a tér is megmaradt kulisszának, díszletnek, a 3D-s világ végig 2D-s elemekkel keveredik. A film egy kifordított világban játszódik, ahol a szereplők beszéde nagyon is valószerű." Az idézet mindkét mondata fontos elemeket tartalmaz; az elsőben a nyócker sajátos térhasználata, a másodikban pedig a jellegzetes szleng, a kevert, hibrid roma-magyar nyelv hangsúly kerül kifejezésre. Polyák Levente szerint a Nyócker különös, papír-kivágásos, , színpadszerű tereket" ábrázoló technikája a városnegyedben ismerős térhasználatot idézte fel: az utca találkozási, gyülekezési térként való használatát, a közösségi terek dominanciáját a privát terekkel szemben. Polyák szerint az animált városképben azt is észre kell vennünk, hogy néhány, felülnézetből mutatott képen a kerület a , város többi részeinek összefüggésében jelenik meg, hogy azután ismét önálló, lezárt, különálló entitásként létezzen tovább: a film cselekménye gyakorlatilag egyáltalán nem lépi át a kerület határait"."" Itt érdemes utalni a filmes perspektíva, 388 Horváth Imre 2015: , Mindenki gettósztár": tér, hatalom és identitás a Nyócker! című animációs filmben. In Győri Zsolt, Kalmár György (szerk): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. A kortárs filmtudomány kulcskérdései 4., Debreceni Egyetemi Kiadó. 244. 389 Krich Balazs 2005: Gettofirka. http://www.origo.hu/filmklub/20041211gettofirka.html. 3° Patrovich Tamas 2004: Befejezéséhez kézeledik a Nyöcker. Manifeszt.hu. http://manifeszt.hu/old_ manifeszt/printer.php?lang=Magyar&main=1095926997&hdt=1098803764 (utolsé letöltés: 2012. október 16.). 391 Polyák Levente 2005.
