Oldal 144 [144]
OCR
Nyócker-reprezentációk e 143 taik, a Rádió C épülete, az Orczy kert, a nigériai Victor fodrászüzlete vagy az ugyancsak fekete bőrű Biggy rap-kellékboltja."" Az etnikai gettó filmbéli reprezentációja megfelelt Yves Grafmeyer , közelségi terekkel""" kapcsolatos gondolatának. Hasonlóan a könyv elején tárgyalt városnegyed-jellemzésekhez, Grafmeyer szerint egy városnegyedhez való kötődés nagyban függ az ott lakók társadalmi helyzetétől, valamint egyenlőtlen viszonyban áll a lakosok mobilitásával. Minél hátrányosabb rétegből jön valaki, annál inkább kötődik lakóhelyéhez, melynek szomszédsági kapcsolatrendszere biztonságot nyújt. És bár a Balázs András által vizsgált szegény roma családok a Józsefvárost nem, mint megtartó közeget, hanem inkább, mint széttöredezett, csak logisztikai központként működő teret használják, a Gipsy Side fiatal szereplői számára magától értetődő volt, hogy minden tevékenységüket a VIII. kerület társadalmi-kulturális referenciákkal sűrűn átszőtt területén folytassák. Érdemes felidézni, hogy bár a dokumentumfilm egyik szereplője, Jancsika nem is a Józsefvárosban, hanem Csepelen lakott, mégis minden nap bevillamosozott a , nyolcba", a barátaihoz. A VIII. kerülethez való szoros kötődést az is mutatta, hogy a hip-hop kultúrával is itt ismerkedhettek meg a film főszereplői: szubkultúra és etnikus városnegyed kiegészítették egymást. Ahogy Luigi fogalmazott a már említett interjúban: , Amikor ideköltöztünk a kerületbe, a lakótelepre, jártunk a barátokkal zenét hallgatni, rappelgetni. A barátom bátyjától loptunk szövegeket, mert nem tudtunk saját szövegeket írni, még csak próbálgattuk magunkat. Alakítottunk egy együttest is, én meg ez a barátom, meg akartuk magunkat csinálni, nagy sztárok akartunk lenni. De addigra már ismertek minket, persze nem azért, mintha sztárok lettünk volna, hanem mint a rossz pénzt, a lányok köréből. A környékbeli roma fiatalok jól ismertek minket, mert minden nap más csajom volt! A Leonardo és a Práter sarkán van egy lakótelep, oda jártunk, meg a Losonczi térre." A filmben egyetlen jelenet szerepelt, amelyben a főszereplők kimozdultak a gettóból: az Artisjus Szerzői Jogvédő Irodába mentek levédetni a már elkészült dalaikat. Megkapó és sokat mondó a képsor, ahogy a szereplők, átkelve Budára, roma tinédzserként egy intézményes térben, a többségi társadalom hivatalos, felnőtt képviselői előtt igyekeznek az adminisztratív teendőknek eleget tenni. Az Artisjus I. kerületi épülete hagyományosan és köztudottan 576 Kali Kinga 2007. 77. Grafmeyer, Yves 2006: Le quartier des sociologues. In Authier, Jean-Yves - Bacqué, Marie-Hélène et Guérin-Pace, France (eds.): Le quartier. Enjeux scientifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte. 27. 7% Kali Kinga 2007.
