OCR
128 e Köztes terek szembeni kispolgári-proletár városrészről írnak, ahol nagy számban éltek vidékről bevándoroltak, kubikosok, zsidó kereskedők.?? Az azonban kijelenthető, hogy a bevándorlók, menekültek, romák és más (itt nem tárgyalt) csoportok által az etnikai tarkaság radikálisan az ezredforduló tájékán erősödött fel és vált láthatóvá. Így, Fejős gondolatára utalva, a város térbeliségében új térként artikulálódott a többségi kultúrától különbözés ténye. A városnegyed szövege: hip-hop szubkultúra a VIII. kerületben A rendszerváltás után a Józsefváros gyorsan a magyarországi hip-hop szcéna egyik fő helyszínévé vált, elsősorban az imaginárius térben és csak másodsorban, mint az előadók élettere, illetve még kevésbé, mint maguknak a hiphop koncerteknek, fellépéseknek a színhelye. Mégis, a fejezetben vizsgált zenekarok - dalszövegeik, videoklipjeik révén -, illetve a filmes reprezentációk közötti példák létrehoztak egy olyan kulturális mezőt, amelyben a már több szempontból vizsgált stigmatizáció és marginalizáció felülíródott; a liminális helyzetekben a nyócker divatossá vált. Az amerikai hip-hop kultúra, amely saját filozófiával, esztétikával rendelkezik és különféle művészi gyakorlatokat foglal magába" (zenét, táncot, grafikus megjelenést), az 1970-es években jelent meg az észak-amerikai városi gettókban, szorosan kötődve a fekete kisebbség társadalmi és politikai jellegű, faji megkülönböztetés ellen szóló mozgalmához.? Így a műfaj mind a művészei, mind a közönsége számára elsősorban , fekete" (vagy, általánosabban, etnicizált) szubkultúraként interpretálódott. A legtöbb rapzenész fekete, így dalaik is , fekete szövegként"? jelennek meg, leggyakoribb témaként a gettólét jellegzetességeit, az elnyomást, a szegénységet, a bűnözést, a gengszter-életformát feldolgozva. Az etnikai jelleg azonban meghaladja ezt a gettólét által körülhatárolt keretet, és egy olyan, az andersoni értelemben vett elképzelt közösséget feltételez, amelynek tagjai mind összetartoznak marginalizált, a többségi társadalommal szembehelyezkedő pozíciójuk által. Ez az elképzelt hálózat olyan kulturális kódot használ, amelyet folytonos interetnikus konfdu Quartier à Budapest. Mémoire présenté en vue du diplôme de l’École des Hautes Études en Sciences Sociales. 2011. 33. 33 Bakö-Birö 1970. Zachär 1978. 33 Fejdés Zoltan 2003: A varosi kultura régi és uj elemei: szempontok Budapest âtalakuläsänak értelmezéséhez. In Kovacs Nora - Szarka Laszlo (szerk.): Tér és Terep. Tanulmdnyok az etnicitds és az identitás kérdésköréből II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 102. 34 Bluher, Dominique 2000: Souviens-toi de moi: A Hip-hop film? Contemporary French and Francophone Studies. Volume 4., Issue 2. 353-355. 35 Bluher: i.m. 360-365.