Oldal 121 [121]
OCR
120 e Köztes terek amit az új kulturális gyakorlatok reprezentálnak, érdemesebb úgy gondolni rá, mint az önépítés sosem befejeződő folyamatára, amely mindig a reprezentációkon belül és nem azokon kívül jön létre." Ezek a megállapítások azt implikálják, hogy -— válaszolva a fent feltett kérdésre - a nyócker hibrid, köztes térként megkonstruálódó identitása meghaladja a kintiek és bentiek, vagy a mi és ők reprezentációinak bináris felépítését. Ahogy Hall is hangsúlyozta, a reprezentációk határai különböző helyeken, időkben és különböző kérdésekkel kapcsolatban újra és újra áthelyeződnek, a különböző reprezentációk pedig nem egymást kölcsönösen kizáró kategóriák lesznek, hanem egy mozgó skála megkülönböztető pontjai." A kulturális reprezentációk kisebbségi térben való megjelenése kapcsán azonban nem csak a reprezentációk egymásba csúszását kell figyelembe venni, de azt az emancipatorikus mozzanatot is, ami egyáltalán létrehozta az önreprezentáció lehetőségét. Ez pedig a romák esetében különösen fontos, hiszen ők, Európa legnagyobb transznacionális kisebbségeként, az önreprezentáció hiányában évszázadokon keresztül csak többségi társadalom sztereotipizáló képein keresztül láttattak. A modernizálódó Európa, az , egzotikus" kultúra iránti vágyból kifolyólag nem csak premodernnek, illetve történelem nélkülinek tekintette a romákat, de a felvilágosodástól kezdve alakította is azt a reprezentációt, amely szerint a romák vagy menekültek a modernitás rendje alól, vagy komoly fenyegetést jelentettek annak fenntartására és fejlődésére. A 19. században a cigányábrázolás fokozatosan stilizálttá és egzotikussá vált, megjelent a misztikus, kalandvágyó, romantikus, szabadságszerető és törvényen kívüli cigány képe." Ursula Hemetek, idézve Klaus Michael Bogdal Europe invents the Gypsies című könyvének címét, egyenesen azt állítja, hogy ,a cigányt" Európa találta fel. Miközben a romákat a 15. századi Európába való érkezésüktől kezdve folyamatosan kiközösítették, diszkriminálták, addig - elsősorban a roma zenészek révén - virágzott a cigány romanticizmus. Ez utóbbi narratíva viszont a romák részvétele nélkül született meg." Annak detektálása, hogy ez a deficit a közelmúltban - például a nyóckerben is - elmozdult és a roma önreprezentációnak többféle csatornája nyílt meg, természetesen nem egyszerűsíti le ezen reprezentációk értelmezését, de legalábbis, egyetértve Müllner Andrással, biztosítja a láthatóság kiterjesztését. Müllner Ian Hancockot idézi, aki , az identitás feletti kontroll átvétele" m Hall, Stuart 1990: Cultural Identity and diaspora. In Jonathan Rutherford (ed.): Identity: Community, Culture, Difference. 1990. Lawrence & Wishart. 222. 32 Hall, Stuart 1990: 228. *3 Gyorgy Eszter 2019: 10. 34 Hemetek, Ursula 2017: Roma and ,,their” Music in South-eastern Europe: Silenced Voices? Exclusion, Racism and Counter-Strategies. In Kirkegaard, Annemette - Jarviluoma, Helvi - Knudsen, Jan Sverre - Otterbeck, Jonas (eds.): Researching Music Censorship. Newcastle upon Tyne. 84.
