Oldal 115 [115]
OCR
114 e Köztes terek rólagos roma, hanem a romákhoz valahogyan kapcsolható tematika (például fotókiállítás indiai nomád törzsekről) volt jellemző. Az eredeti célkitűzések, illetve az akomplex, nagyon sokrétű és úttörő munka, amivel az intézmény a 90-es évek elején megjelent, az évek alatt az egyre szűkülő lehetőségekben, a támogatások fokozatos megvonásának béklyójában találta magát. Ahogy Pócsik Andrea és Müllner András érzékenyen és értően megfogalmazták a Roma Parlamentben 2013-ban Kitágított terek címmel megrendezett ,,kiterjesztett mozi" műfajú előadásról szóló tanulmányukban: „A Roma Parlament osztozott es osztozik azoknak a kulturális intézményeknek és vállalkozásoknak a sorsában, mintegy tükröződik azokban, melyek a filmeken megjelennek. A kisebbségi kultúrának ezek a vállalkozásai és kísérletei, mint a roma kulturális örökség, az oktatás, a roma civil intézmények, kulturális nevelés és színházi aktivitás mind elhasználódtak, megosztódtak és leromboltattak a rendszerváltás előtti és utáni magyar politika dltal.”?”” Visszatérve a kulturális önreprezentáció kérdésére, mindenképp ki kell emelni a Roma Parlamentben zajló zenei események jelentőségét." Junghaus visszaemlékezésében hangsúlyozta, milyen sokféle zenei stílus képviselője indult innen, többek között a roma folkzenét játszó Ando Drom zenekarból kiváló énekesnők, Horváth Mónika és Miczura Mónika (Mitsoura), az intézmény ösztöndíjasaként itt koncertező Kállai Ernő hegedűművész, aki később Itzhak Perlman tanítványa lett, Oláh Kálmán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Oláh Tzumo Árpád zeneszerző és jazz zongorista, Orgon Albert és Szőke Nikoletta jazz énekes, a 2005. évi Montreux-i jazz énekverseny győztese." A Pablo de Sarasatéről elnevezett koncertteremben évekig zajló Kortárs Roma Zeneszerzők sorozat, valamint számos más jazz és komolyzenei koncert különleges fontosságúvá vált nem csak a józsefvárosi, illetve Budapest más kerületeiben lakó muzsikus romák számára, de a jazzhez értő nem roma közönség számára is. Így, míg a jazz koncerteken volt a legjellemzőbb a keveredés, a roma, nem roma vegyes közönség, addig a komolyzenei koncerteken volt a leginkább homogén roma közönség. Ez utóbbiak Fris szerint egyfajta roma ünnepnek számítottak, mivel a gyakran még gyerek-, 797 Müllner András - Pócsik Andrea 2016: Fedőemlékek. Filológiai Közlöny. 62: 4. 327. 295 Példaként említve a 2006-os évet, a Roma Parlament közel tíz nagy hírű koncertnek adott helyet, többek között Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Tzumó Árpád jazz koncertjeinek, illetve az Ando Drom folkegyüttesnek. Forrás: A Magyarországi Roma Parlament közművelődési tevékenységének szakmai beszámolója 2006. 9 Junghaus 2016. .
