Oldal 112 [112]
OCR
Az identitásképzés intézményei e 111 A gyarmatosító, felügyelő hatalmi hozzáállás a Roma Parlament finanszírozását is érintette: a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban 81 millió forint támogatást ítéltek meg a roma szervezeteknek, melyek elosztását a Roma Parlamentre bízták. Azonban maga a Roma Parlament 1992-ben már egyáltalán nem jutott támogatáshoz, míg rivális szervezeteinek az országygyűlés folyamatos anyagi biztosítékot nyújtott.?" A Roma Parlament megléte óta tehát mindvégig kevés állami segítséggel, különböző pályázatokból, többek között a Soros Alapítvány támogatásával működött. A szervezeti konfliktusokat, a roma politizálás nehézségeit tükrözte Zsigó Jenő egy 1994-ben megjelent nyílt levele a roma szervezetek vezetőihez. „[...] saját közvetlen érdekeinken túl képesek vagyunk egymásért is «politizálnis, közösséget vállalni egymással, úgy is mint magyar állampolgárok a magyar állampolgárokkal, úgy is mint cigányok a cigányokkal és úgy is mint emberek az emberekkel. A Roma Parlament politikai hitvallása fejeződött ki az előző mondatban, és fontos, hogy ez a politikai-emberi gondolkodásmód és gyakorlat teret nyerjen az egymást is letaposni képes korlátolt, szűklátókörű politikával szemben. A roma parlamentes gondolkodásmódnak fent kell maradnia a társadalmi szervezetekben, meg kell jelennie a cigány kisebbségi önkormányzatokban és az országos kisebbségi önkormányzatban. Politizáljunk szépen és emberségesen, hogy felemelt fővel járhassunk mindenkor.”””! A Roma Parlament - amely a Fővárosi Önkormányzattól kapta használatba a Tavaszmező utcai épület első emeletét -— azonban nem szűnt meg, hanem hosszú évekre élénk, jelentőségteljes hellyé vált. Az épület, amely kezdetben a Phralipe (Testvériség) Független Cigány Szervezetnek és Phralipe című újságuknak adott helyet, fokozatosan más szerepekkel is bővült; itt működött az 1991-től 2010-ig megjelenő Amaro Drom roma lap szerkesztősége, valamint a Konfliktusmegelőző és Jogvédő Iroda is.. A Roma Parlamentet és a Fővárosi önkormányzat által alapított Romano Kher Cigány Házat Zsigó Jenő személye kötötte össze, aki mindkét szervezet vezetőjeként, valamint az ugyancsak a Tavaszmező utcai épülethez kötődő, ott próbáló Ando Drom folkzenekar vezetőjeként döntően irányította az ott folyó tevékenységeket. Miután a Romano Kher 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán megszűnt, és a Napház intézményével együtt a Fővárosi Roma Oktatási és 99 Wizner Balázs 2005: Osztok, keverek. Cigány programok és roma szervezetek finanszírozása a rendszerváltás után. In Neményi-Szalai (szerk.): Kisebbségek Kisebbsége. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 436-439. 91 Amaro Drom. 4.évf. 11.sz. (1994. nov.). A Roma Parlament levele a cigány szervezetek vezetőihez.
