Page 108 [108]
OCR
Az identitásképzés intézményei s 107 zésük, lokális létjogosultságuk tulajdonképpen nincs elismerve. Benga Oláh mondatai jól megvilágítják a roma közösség heterogeneitását, amely a nyócker hibriditásához vezetett: konfliktusokkal, ellentétekkel terhelt viszony a közösségen belül, amely közösség mindazonáltal kívülről sok esetben egységesen stigmatizált. Ugyanebben az interjúban hasonló gondolatok merültek fel a nyócker mint gettó problémája kapcsán. A saját élettörténetével a muzsikus romák egy generációjának tipikus élettörténetét modellezve még plasztikusabban fény derült a zenész cigányok elkülönülésére, a Józsefvároson belüli státuszuk feljebbvalóságának érzésére. Továbbá, a városnegyeddel kapcsolatban - ahogy ez a történeti fejezetből a II. világháború előtti és utáni muzsikusok visszaemlékezései kapcsán kiderült - a gettó idealizálására, a nyócker mint befogadó, biztonságos otthon megjelenítésére. »Aki nem itt lakik, az bármit mondhat. Messziről jött ember azt mond, amit akar. Én például, mint zenész, 1962-ben, 16 éves koromban már elkezdtem Nyugat-Európában turnézni. Első utam Belgiumba vezetett, utána állandóan külföldön voltam 1990-ig. Volt, ahol csak pár hónapot, volt, ahol több évet, például Frankfurtban. De mindig sírtam és hazajöttem ebbe az úgynevezett gettóba. Nekem ez a gettó kell. Ahol sok roma él. És a tősgyökeres józsefvárosi romák mind nagyon nagyszerű, tanult, művész emberek, zenészek. Természetesen van hígulás, mert feljönnek olyan családok vidékről, akiknek már kilátástalan a helyzete és feljönnek Budapestre, a VIII. kerületbe, utána akár kimennek külföldre, akár Kanadába. Én nem ezekről a romákról beszélek. Nagyon sajnálom őket, de sajnos nem tudunk rajtuk segíteni. Én a tősgyökeres józsefvárosi muzsikus romákról beszélek. Mi nagyon szeretjük ezt a gettót, és itt akarunk élni és itt fogunk meghalni." A gettó egyfelől tehát teljesen pozitív fogalomként jelent meg, vagyis egy abszolút szándékolt szegregáció következményeképpen létrejött lakóhelyként, ahol a muzsikus cigányok mindig is éltek. Ez az önként létrejött gettó, ahol a roma társadalom magas státuszú, elit rétege élt, hígult fel Benga Oláh szerint más cigányokkal, akiket ő nem is romának, hanem bevándorlónak nevez. A már említett interenetes cikkből idézve: , Tapasztalataim szerint a Teleki tér környékén nem magyar cigányok élnek. Ők Romániából bevándorolt cigányok, akik a kerületben telepednek le. Nem tudni, mi okból tartózkodnak itt. Nem ismerem őket, csak látom, hogy ott lődörögnek az utcákon. Természetesen nem csak Romániából bevándoroltak vannak, hanem vidékről betelepültek is. Ők az utcán, a piac környékén 79 Részlet az Oláh Tiborral 2012. július 12-én készített interjúból.
