Oldal 104 [104]
OCR
Az identitásképzés intézményei e 103 zatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A fővárosban közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakítható." A kisebbségi önkormányzatok tehát közjogi státuszt kaptak, vagyis feladataikat a települési önkormányzatok mellett végzik el. A települési önkormányzattól függetlenül, de azzal együtt is vannak feladataik, az infrastrukturális hátteret pedig a települési önkormányzatnak kell biztosítania." A kisebbségi törvény a CKÖ-k (Cigány Kisebbségi Önkormányzatok) legfontosabb feladatai közé a következőket sorolja: a kulturális autonómia, a hagyományőrzés, a kulturális értékek átörökítése, valamint az identitás ápolása és megőrzése. Kállai Ernő egy, az országos (vagyis vidéki és fővárosi egyaránt) CKÖ-k működésével kapcsolatos kutatási gyorsjelentésében azonban úgy fogalmazott, hogy a gyakorlatban ezen intézmények egészen más dolgokkal foglalkoznak, szerinte az eredeti célkitűzésektől legtöbbször igen messze kerülve. Kállai szerint ennek az lehet az oka, hogy a romák , közismerten válságos helyzetéből" fakadóan a CKÖ-k inkább a hétköznapi életet befolyásoló, az életminőségre közvetlenül ható problémákat, feladatokat segítsenek az adott település vagy kerület roma lakosságának megoldani. Így a legáltalánosabb feladatok a munkahelyteremtéssel, a képzésekkel, vagy adott esetben a segélyezéssel kapcsolatosak. Annak, hogy a demokratikus rendszerben született kisebbségi önkormányzatok nem tudtak a társadalmi egyenlőség elérésében nagyobb szerephez jutni, messzebb vezető strukturális okai is vannak. Kóczé Angéla, Nancy Fraser az újraelosztás és az elismerés politikájáról szóló elméleteit a rendszerváltás utáni roma politikára alkalmazva úgy látta, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi átrendeződések sokkal nagyobb mértékben rontották a romák helyzetét, mint amennyit a különféle uniós vagy magyar kormányzati programok tudtak tenni a romák valós integrációjáért. Fraserre hivatkozva Kóczé azt hangsúlyozta, hogy a jóindulatú fejlesztési programok a romákkal szembeni igazságtalanságok orvoslására kizárólag , affirmatív" (megerősítő) beavatkozásokat tudtak alkalmazni. Az ilyen beavatkozások pedig úgy igyekeztek korrigálni a társadalmi folyamatok, képződmények és struktúrák méltánytalan, romákat hátrányosan érintő következményeit, hogy nem tudtak a háttérben újratermelődő kereteken és feltételeken változtatni. Ebben a megközelítésben a kisebbségi törvény által garantált ön266 1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. 21. $(1). 267 Källai 2005: 34. 76 Cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon - kutatási gyorsjelentés. In Kállai Ernő (szerk.) 2003: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején. Kutatási gyorsjelentés. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 27-91.
