Oldal 96 [96]
OCR
Józsefváros története e 95 játszhattak; az Állami Népi Együttes zenekarában és KISZ Központi Művészegyüttesében (ismertebb nevén a Rajkézenekarban).*”” Míg a hivatalos számadatok szerint 1963-ban még majdnem tízezer cigányzenész élt Magyarországon, ebből több mint háromezren éttermi (állandó) alkalmazásban álltak, a többiek pedig alkalmi munkát végeztek (leginkább nyáron, a Balatonnál zenéltek), addig különböző becslések alapján a rendszerváltás utánra összesen körülbelül háromezren maradtak, Budapesten pedig napjainkban már csak nyolc-tíz hagyományosnak mondható cigányzenekar működik." A demográfiai csökkenés oka az egész vendéglátóipar lassú, de folyamatos változásában keresendő: ahogy a piac egyre inkább más jellegű, modernebb típusú zenét követelt, úgy vesztették el fokozatosan a muzsikusok az állásukat és váltak tartósan munkanélkülivé. Ahogy arra korábban utaltam, a cigányzenészek liminális, ellentmondásos státusza a józsefvárosi történetükre is jellemző, vagyis a lecsúszás ellenére, Bársony János szavat idézve még mindig , ők voltak legjobban beágyazva a VIII. kerületbe"? Feischmidt Margit józsefvárosi muzsikusokkal készített fókuszcsoportos beszélgetése is ezt támasztotta alá, számukra a 2000-es évekből visszatekintve az államszocializmus évtizedei egyfajta népi jólétet, stabil egziszenciát jelentettek, amelyet a rendszerváltás körül egy újabb, még hirtelenebb lecsúszás követett, többek között az olcsón előállítható gépi zene megjelenésének és az így megfogyatkozó élőzenének köszönhetően.?" A többi, vidékről felköltöző, nem muzsikus roma csoportokkal szemben a zenészek tehát az államszocializmus alatt továbbra is a megbecsült, a , gádzsók" (nem cigányok) körében is magasabb presztízzsel rendelkező réteget képviselték. Ez az ellentmondásos pozíció a központi, valamint a VIII. kerületi pártiratokban is kitapintható volt; a zenészekről és a más foglalkozást űző roma lakosokról szóló feljegyzések ugyanis egyértelműen és élesen különválnak. A következőkben néhány olyan példát idézek, amelyek a hivatalos diskurzus zenész-nem zenész kategória szerinti osztályzását illusztrálták a VIII. kerületi romák esetében. Egy 1981-es tanácsi szövegben például, amely a VIII. kerületi cigánylakosság helyzetéről adott számot, a következő, hármas felosztás 247 Békési 2003: 36. 48 Békési Ágnes 2002: A magyarországi muzsikus cigánycsaládok szocializációs stratégiái és kapcsolati hálózata. Kisebbségkutatás. 11. évf. 27. 49 Idézet a Bársony Jánossal, a Budapesti Cigányügyi Koordinációs Bizottság egykori titkárával 2009. december 14-én készített interjúmból. 250 Feischmidt 2014 146.
