Oldal 95 [95]
OCR
94 e Köztes terek A "80-as évek végére a tanácsi iratokban a cigányok már, mint egy beszabályozhatatlan, minden normán és társadalmi szabályon kívül rekedt, , egzotikus”, ,pária" csoport tűntek fel; , fertőzöttek", akik egyre többen voltak, az államigazgatási munka során pedig viselkedésük egyre több agressziót, feszültséget váltott ki. A gyarmatosított városok Picker által felidézett nyelvhasználatában is előforduló fertőzött fogalma előkerült a VIII. kerület életébe beilleszkedni nem tudó cigány családok kapcsán: ,,Fertézottségiik nem magasabb, mint a kerületben lakó nem cigány származású lumpen elemeké. A fertőzöttség körülbelül 1096-os.""", valamint a városnegyed egyes tereire vonatkozóan is: , a legfertőzöttebb - cigány bűnözők által - gyakran látogatott szórakozóhelyek döntő többsége (Góbé Étterem, Ibolya presszó, Rózsa preszszó) a VIII. kerületben található"? Az 1988-as Cigányügyi Koordinációs Bizottság öt éves tevékenységéről szóló beszámolóban körülbelül 9000-re tették a kerület cigány lakosainak számát, ami a kerület lakosságának 990-át jelentette. 1986 és 1988 között kétezer fővel nőtt a cigány lakosok száma, így a bizottsági jelentés szerint , ezt az arányt illetően a VIII. kerület Budapest egyik legnagyobb cigánylakta kerülete?" Muzsikus romák az államszocialista időszakban A muzsikus cigányok számára a második világháború utáni évtizedek az erőltetett asszimiláció következményeit, egyúttal a folyamatos lecsúszást, munkahelyeik elvesztését jelentette. Ahogy Békési Ágnes is fogalmazott már említett munkájában, a cigányzenészek életében (a magyarországi cigányság összességének részeként) a döntő változást a már elemzett 1961-es párthatározat hozta meg. Ez az intézkedés a zenészek státuszát is erősen befolyásolta, az innentől kezdve életbe lépő asszimilációs nyomás következtében ugyanis (amely egyébként, mint ahogyan a következőkben olvasható pártiratok alapján meglehetősen önellentmondásosan, következetlenül került át a gyakorlatba) a cigányzenészekből , népi muzsikus?" lett. Stilizált népi öltözetet kellett viselniük és gyakorlatilag mindössze két hivatalos nagy együttesben 44 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Bp. Főv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz. XXIII. 102. e. 45 Budapest Fővárosi Tanács VB Cigányügyi Koordinációs Bizottság, XXIII. 102. e. Budapesti Rendőrfőkapitányság, Dr. Vincze Lukács rendőrvezérőrnagy, 1984. július 31. Tájékoztató a fővárosi cigánylakosság körében tapasztalható bűnözés arányairól és jellegéről. 46 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Bp. Főv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz. XXIII. 102. e.
