Oldal 94 [94]
OCR
Józsefváros története e 93 a roma lakosság és a hely között fennálló kapcsolatot stigmatizáló diskurzus az évtizedek alatt nem javult, vagyis a , múlt gyakorlata szerinti megítéléseket” a’70-es, ’80-as évek sorän sem tudták levetkőzni a hivatalos városszövegek. A "70-es évek végére a kedvezőtlen összekapcsolódás tovább erősödött. , Rendőri munkánk során az elmúlt években a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének folyamatában kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk. Egyre növekszik a cigány elkövetők részvételi aránya, a vagyon elleni, az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekben. A rablások tetteseinek mintegy 5096-a cigány. Engedély nélküli árusítással, üzérkedéssel, koldulással zavarják az állampolgárokat, a főváros rendjét." A fent idézett központi dokumentumok határozott, egyértelmű képe a , cigánybűnözés" és a bűnös VIII. kerület együtthatásáról a kerületi pártiratokban még konkrétabban, apró részletekre kiterjedően, néhol mai szemmel már abszurdnak tetsző kontextusokban került elő. A VIII. kerület hivatalos diskurzusaiban a cigänyok egyszerre reprezentältäk a „lumpent”, a „mäs tärsadalmi normák" szerint élő elemeket, a beilleszkedni nem tudó, botrányos lakosokat. Egy 1981-es tanácsi beszámoló alapján a cigány lakosságnak (és ez alatt elsősorban a vidékről a korszakban feltelepült, a kerület nagykörúton túli részén letelepedő, , kereskedő oláhcigányokat" kellett érteni, nem a kerületben régóta lakó, asszimilálódott , elit" zenészeket) különálló, tipikus szabálysértési formái voltak. Az iratokban a cigánybűnözők legfőbb , állampolgári engedetlenségei" az iskolai szabálysértés (a tankötelezettség megsértése), a jogosulatlan kereskedés, a csalás (például amikor a cigány nem fizet taxin viteldíjat), a köztisztasági szabálysértés (a közterület beszennyezése) voltak. Továbbá felmerült a cigány munkavállalók elsősorban munkakezdés előtti, közterületen történő alkoholfogyasztása, az engedély nélküli virágárusitäs (!), valamint a házirend, a csendrendelet megsértése (, mely általában családi botrányként kezdődik és a köznyugalmat jelentősen megzavarja"). A dokumentumból az is kiderült, hogy , egyértelműen megállapítható, hogy a besurranásos lopásokat a cigánybűnözők követik el", illetve, kissé zavaros, önellentmondó állításként, hogy ,a kerületben lakó cigányszemélyek csak kis százaléka mondható cigánybűnözőnek, mert az általuk elkövetett egy-egy bűncselekmény miatt nem lehet valamennyi személyt a cigány bűnözések (sic!) köre sorolni”.?* Mi 1978. MSZMP Budapesti Pärtbizottsägänak ülései (XXXV.1.a.3.). 1978. április 7. 148 6e. 42 Budapest Főváros VIII. kerületi Tanács általános elnökhelyettese: A VIII. kerületben élő cigánylakosság helyzete - 1981 - Bp. Főv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz. XXIII. 102. e. 45 1981 - Bp. Föv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz. XXIII. 102. e.
