Oldal 87 [87]
OCR
86 e Köztes terek s, És akkor az volt a következő dolog, hogy "69-ben összehívott a TIT [Tudományos Ismeretterjesztő Társaság] egy konferenciát, ahova meg volt hívva a Marosánné is, meg olyan egyetemisták, akik összejártak, nyelvészek, szociológusok és azt mondták, hogy ez így nem nagyon működik, hogy nem tudunk semmit a romákról. És akkor nagyjából ezen a TIT-konferencián összeveszett a régi, meg az új generáció, hogy ez azért mocskos dolog, ami itt van, voltak, akik mondták, hogy ki kéne tán mondani megint, hogy nemzetiség, és meg kéne szüntetni ezt a nemzetiségi elnyomást. A másik, hogy talán a nyomorúságról is kéne valamit mondani, hogy hogyan kéne megszüntetni.”27 A konferencia tanulságait levonva a Minisztertanács elrendelte a bizottságok létrehozását, először vidéken, később Budapesten. Az egyes bizottságokba, kissé ad hoc módon, bekerültek a , régi rendszer asszimildtorai”™"’, vagyis minisztériumi főosztályvezetők, rendőrök, tanácselnökök, illetve fiatalabb, kritikusabb hozzáállású (nem ritkán roma származású) népművelők, szociális munkások. Az asszimiláció és az emancipáció hívei együtt kezdtek el a helyi cigányügyi koordinációs bizottságoknál dolgozni, a mentalitásbeli distinkció pedig markánsan meghatározta a bizottságok munkáját, ahogyan az a Józsefváros esetében is látszik. Mivel a Cigányszövetség hirtelen megszüntetéséről és a párthatározatban megfogalmazott szigorú asszimilációtól függetlenül nem szűntek meg a cigánysággal kapcsolatos társadalmi intézkedések (a "60-as évek folyamán zajlottak vidéken és a fővárosban például a telepfelszámolási programok), a párt 1969-ben létrehozta a szóban forgó tárcaközi bizottságot. A cigányügyi koordinációs bizottságoknak, a fennmaradt iratok alapján, meglehetősen összetett, a gyakorlatban rendszerezetlen feladatai voltak. Budapesten foglalkoztak , azon kerületek beszámoltatásával, ahol a cigány lakosság számánál és szociális hátrányánál fogva kiemelt tevékenység szükséges"," valamint a cigánytelepek felszámolásának és a lakáshoz jutás folyamatának évenkénti áttekintésével. Oktatási, művelődési témájú előterjesztéseket fogalmaztak, valamint vizsgálták , a társadalmi és tanácsi szervek, vállalatok, szövetkezetek tevékenységét a cigány lakosság hátrányos helyzetének felszámolása érdekében". Az 1974-es budapesti Végrehajtó Bizottság határozata alapján a főváros hét, cigányok által legsűrűbben lakott kerületében hoztak létre kerületi koordinációs bizottságokat." 217 Részlet a Bársony Jánossal 2009. december 14-én készített interjúból. 25 Részlet a Bársony Jánossal 2009. december 14-én készített interjúból. 79 1981. Budapest Fővárosi Tanács Végrahajtó Bizottság, Cigányügyi Koordinációs Bizottság XXIII. 102. e. 1981. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó bizottság, Cigányügyi Koordinációs Bizottság XXIII. 102. e.
