Oldal 84 [84]
OCR
Józsefváros története e 83 rület 20. századi történetének legjelentősebb épített környezetbeli beavatkozására azután került sor, hogy Budapest Általános Városrendezési Tervében a főváros két legelavultabb városnegyedének, Óbudának és Józsefvárosnak a rekonstrukciója felmerült. Miután a dokumentum?" a két, nagymértékben elöregedett városrészt gazdasági, szociális, valamint városépítési szempontból is szanálásra megérettnek gondolta, még az "50-es évek végén előkészítő tanulmányokat kezdtek végezni. A végül a IV. és V. ötéves terv részét képző Józsefvárosi rekonstrukciós terv, melyet 1958-ban hagytak jóvá, a felmérést végző Budapesti Városépítési Tervező Vállalat szerint a József körút - Üllői út - Szigony utca - Tömő utca - Illés utca — Baross utca által határolt terület teljes szanálását jelentette volna. A várospolitika azonban felismerte, hogy ez olyan nagy számú ház bontásával járna, ami nem volt kivitelezhető, ezért a részleges és szakaszos rekonstrukció mellett döntöttek." Az előkészítő tanulmányok során felmérték a nevezett terület épített környezetének pontos állapotát, jellegét. Eszerint a lakóépületek 4096-a földszintes ház volt, a lakások 70%-a pedig egyszobas vagy egyhelyiséges, mindéssze 39%-ukban volt WG; Jözsefväros helybeni lakossäganak 60%-a az ilyen, alacsony komforttal bíró lakásokban lakott. A városrész rekonstrukciójának tervét 1958-ben hagyták jóvá, eszerint 8300 lakás építése, 6708 lakás bontása és 2670 meglévő lakás megtartása volt a cél. Ennek megfelelően a szanálási arány 61,9% volt. A megmaradt térszerkezet, vagyis, hogy a lakótelepi tömböt minden irányból (a Baross, a Tömő, az Illés utcában, valamint a nagykörúton) körbevették a régi építésű, komfort nélküli, elhanyagolt házak, egészen a 2000-2010-es évek elejéig, a nagyszabású, több utca teljes újraépítésével járó Corvin-Szigony projekt megindulásáig fennállt. A tömbrekonstrukció előkészítő munkálatai 1965-ben indultak meg, 1972-től pedig az első ütemben csaknem kétezer összkomfortos lakást, a második ütemében több mint nyolcszáz lakást építettek. Az újonnan kialakított városrész szerkezeti rendszerének alapjául a kelet-nyugati tengelyt alkotó Práter utca, valamint az erre merőlegesen tervezett, kiszélesedő, észak-déli tengelyt képező Szigony utca szolgált. A lakótelep kiszolgálására új közintézmények; általános iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő is épült." A Práter és Szigetvári utcák bontásáról személyes kommentárokkal kísért fotók találhatóak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény által fenntartott, de közösségi alapon működő Józsefvárosi Topotéka városrész-történeti gyűjtemény honlapján. A fotós és egykori lakos Radák Gabriella megjegyzései azt a Perczel Anna által is hangsúlyo208 Józsefváros rekonstrukciója. FŐBER-sorozat 5. kötete. 1975. 209 Kondor Attila Csaba - Szabó Balázs 2007: A lakáspolitika hatása Budapest városszerkezetére az 1960-as és az 1970-es években. Földrajzi Értesítő. LVI. 3-4. 252. no Településképi Arculati Kézikönyv Józsefváros 2017 (http://jvo.hu/dokumentumok/618 tak tervezet velemenyezesre.pdf) 93.
