Seite 82 [82]
OCR
Józsefváros története e 81 napi szolgáltatások szintjén sokat kínált. A második világháború előtti Középső-Józsefvárosban, épp azokban az utcákban és tereken, melyek a "90-es évekre a leginkább stigmatizálttá, hírhedtté váltak (Mátyás tér, Kálvária tér és a köztük húzódó utcák), mozik, boltok sorjáztak, a lombos fákkal kísért utcakép is sokkal vidámabb, vonzóbb volt. Ez a múltban megszépülő, idilli VIII. kerület mára furcsa ellenképe mindazon városnegyed-reprezentációknak, melyek a nyóckert a , pesti Harlemként", gettóként, vagyis egy idegen és marginalizált környékként ábrázolják. Józsefváros története az államszocializmus évtizedei alatt A "60-as évekkel kezdődően a VIII. kerület története radikálisan megváltozott: innentől kezdve fonódott össze a budapesti cigányságéval; a két történetszál együtt pedig a gettósodás, a nagyvárosi slum szimbólumává vált. A szocialista korszak Józsefvárosra ható társadalmi, urbanizációs döntései együtt formálták azt a jellegzetes városnegyedet, amelyet a rendszerváltásra a végérvényes magára hagyatottság, az erőteljes térbeli és szociális szegregáció jellemzett. Az addig is leszakadó kerület teljes marginalizálódását, amely főként a romák által lakott, stigmatizált térben zajlott, egyfelől a korszak általános cigánypolitikájának, illetve lakáspolitikájának döntésein keresztül, másrészt az erre az időszakra már (relatíve) bőségesebben rendelkezésre álló budapesti levéltári iratok alapján lehetett megvizsgálni. A következő oldalakon azokat az összefüggéseket igyekeztem feltárni, amelyek a különböző urbanisztikai, kerületfejlesztési, illetve cigányokkal kapcsolatos pártpolitikai döntések között húzódtak. A különböző, gyakran egymásnak ellentmondó diskurzusok, illetve az az általános tehetetlenség és magára hagyás, melyek a VIII. kerülettel kapcsolatos szocialista intézkedéseket jellemezték, együttesen formálták a városrész fokozatosan kialakuló és elterjedő , cigánygettó" képét. Olyan kérdésekre kerestem a választ, mint hogy melyek voltak azok az intézkedések, város- és kerületpolitikai döntések, amelyek oda vezettek, hogy a demokratikus átrendeződés idejére Józsefváros a hírhedt, megbélyegzett kerületté váljon? Hogyan választható el, hogy az egyes döntések a kerület roma lakosságát, vagy magát a stigmatizált teret célozták? Mikortól kelt önálló életre a szimbolikus gettó, amelyben egyesek sbent rekedtek", mások pedig kívülről figyelték, véleményezték, vagy éppen döntéseket hoztak vele kapcsolatban? 1962-ben az MSZMP VIII. kerületi Végrehajtó Bizottsága részletes beszámolót készített a kerület állapotáról, számba véve a felújítandó területeket, a kerület házainak műszaki állagát, valamint a tervezett rendezési feladato
