OCR
78 e Köztes terek kal rendezetlenebb és zavarosabb volt annál, mint ahogy az értelmezhetőséget könnyítő ideáltipikus kutatói rendszerezések mutatják." Ezt az ellentmondást világította meg Kállai Ernő szociológus is, amikor a muzsikus cigányok magyar társadalomban és kultúrában betöltött helyéről szóló tanulmányában kiemelte azok kiszolgáltatott, határhelyzetben lévő pozícióját. , Kétségtelen, hogy a cigányok szórakoztató zenében való hatalomra jutását nagyban elősegítette a társadalomnak a szórakoztatók iránt tanúsított lenéző, elítélő magatartása. Ami a társadalom kereteibe szorosabban beletartozók számára megalázkodásnak, lecsúszásnak számított, az ő viszonyaik között éppen a társadalomba való bejutás, az érvényesülés legjobb útját jelentette. A XVIII. század végére, a cigánybandák első sikeres megszólalásával valóban eljutottak odáig, hogy a cigányfoglalkozások között (az addigi kovácsmesterséggel szemben) a zenélés lett a legrangosabb, a cigányok számára is legvonzóbb foglalkozás. "7" Ez a , legvonzóbb" foglalkozást űző réteg, valamint annak szűk, józsefvárosi élettere pedig különösen pozitív színben tűnt fel a muzsikusvilág narrációjának egy különleges példájában. Péliné Nyári Hilda két önéletrajzi regénye (1996: Az én kis életem, 1998: Dodó és én) tudtommal egyedülálló pozíciója (az , autentikus", belülről jövő roma narráció nyilvánosságba kerülése) ellenére a saját, roma értelmiségi közeg véleményén, kritikáin kívül nagyon kevés tudományos recepciót kapott. A könyvekkel kapcsolatos legfőbb kritikák a hamis, idealizált, egysíkú képet említették, azonban Durst Judit értő elemzése" szerint Péliné szövegei egyszerre irodalmi, művészi fikciók, valamint önéletrajzok, tehát folyamatosan keveredett bennük valóság és fikció; így Durst megfogalmazásában leginkább megkonstruált, a közösség kollektív tapasztalatai alapján létrehozott dokumentumregényekről van szó. Az én kis életem és a Dodó és én szövegekben bemutatott zenészréteg fő jellemzői először is a szoros családi összetartás, a saját közösség, mint , iskola" működése. Továbbá fontos kiemelni a férfiuralom jelentőségét, különösen annak tudatában, hogy mind a narrátor, mind életének fontos szereplői (nővérei, unokanővérei, édesanyja, barátnők) nők; mégis, ők csak háttérben, a történet 196 "Nagy Pál 2018: A jövő elkezdődött, a múlt nem ért véget - történeti felvetések Forray Katalin és Orsös Anna iräsa nyomän. REGIO. 26: 2. 183-213, 197. 97 Kállai Ernő 2002: A cigányzenészek helye és szerepe a magyar társadalomban és a magyar kultüräban. In Kovács Nóra - Szarka László (szerk.): Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből. Akadémiai Kiadó. 330. »® Durst Judit 2003: „Mi j6 muzsikuscsaläd vagyunk". Péliné Nyári Hilda életrajzi regényének olvasatairól. Beszélő. 62—70.