OCR
Józsefváros története « 77 Cigányzenészek a második világháború előtt Bár a helytörténeti, illetve Budapest-történeti munkák nem említik, más forrásokból tudhatunk a kerületi roma lakosság egy speciális, kiemelt rétegéről, a muzsikus cigányokról. Érdemes egy kis kitérőt tenni Józsefváros történetének összefoglalásakor a cigányzenészek helyzetével kapcsolatban, egyrészt mert a rendelkezésre álló anyagokban majdnem kizárólag róluk esik említés, másrészt mert egyedülálló, valaha megbecsült, később perifériára került státuszuk jellegzetes eleme a városnegyed diverz, hibrid roma identitásának. A XX. század eleji történetükbe való betekintés talán ahhoz is hozzájárul, hogy a rendszerváltás után kibontakozó kulturális gyakorlatok zenei vonatkozásait árnyaltabban, értőbben vizsgáljuk. A kávéházi cigányzene története - talán épp a romák muzikalitásának erőteljesen ható sztereotípiája miatt is - gazdagon kutatott terület; társadalomtörténészek, zenetörténészek és szociológusok egyaránt foglalkoztak a muzsikus cigányok élettörténetével, a cigányzene intézményesülésével és a nemzeti ébredésben betöltött szerepével." Érdemes kiemelni, mennyiben különbözik a kissé leegyszerűsítve zenetörténészinek és társadalomtörténészinek tekintett perspektíva. Míg az első, részben , Liszt tévedésének" (a cigányzene magyar zeneként, nemzeti értékként való értelmezése) köszönhetően, a cigányzenészek megbecsült pozícióját hangsúlyozta, a második ezt a képet igyekezett dekonstruálni. Miközben tehát Sárosi Bálint népzenekutató szerint , a cigányzenészek életét és sorsát a 20. században is, mint korábban, megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen ők a nemzet nagy többségének köztudatában a magyar zene letéteményesei, gondozói, ápolói", addig a cigányság korai történetét kutató Nagy Pál hangsúlyozta, hogy a két világháború között - a többségi társadalomhoz hasonlóan - a romák között is éles törésvonalak alakultak ki, a strukturális határvonalak pedig nem feltétlenül egyeztek az etnikai (romungró, oláh, beás) alcsoportok határaival. Bár azt Nagy is elismerte, hogy a polgárosultabb és jobb minőségű életet élők zöme valóban a muzsikusok közül került ki, az ő kutatási szerint zenészek sokasága élt putrinegyedekben, ugyanolyan kirekesztett módon, mint sok beás és oláh cigány. Ahogy Nagy jelezte: , A cigány népesség identitása és élete sok194 "Mások mellett: Brauer-Benke József 2003: A magyar cigányzenészek és társadalmi kapcsolatrendszereik. Valésäg. XLVI (). 57-65., Hajnäczky Tamäs (szerk.) 2019: Cigänyzenészek harca a két vilägháború közötti Magyarországon. Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete. Gondolat Kiadó, Riskó Kata 2017: Cigányzene városon és falun. Kapcsolatok a hagyomány különböző rétegei között. Acta Ethnologica Danubiana. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Komárom, Somorja. 73-88. 195 Idezi Zipernovszy Kornél 2017: , Ki fog győzni - a jazz vagy a cigány - nehéz megjósolni". A cigányzenészek megvédik a magyar nemzeti kultúrát. Replika. 101-102.2017/1-2. 67-87, 68.