Oldal 74 [74]
OCR
Józsefváros története e 73 gyedek, vagy éppen a Teleki téren a zsibárusok zárt, összetartó világa. A Tolnai Lajos és a Nagy Fuvaros utcák környéke ekkorra a főváros legnagyobb prostituált-negyede lett az 1890-es években a Keleti pályaudvar környékére költöző prostituáltakkal kibővülve, valamint azáltal, hogy a városnegyed rossz minőségű, földszintes házaival bűnözőknek, munkanélkülieknek adott otthont, a korszak szóhasználatával nyomornegyeddé, azaz, a bevezetőben felsorolt tulajdonságok alapján gyakorlatilag gettóvá vált."" A korszakot egész Budapesten a nyomornegyedek kialakulása jellemezte; többek között az I. világháború alatt szüneteltetett lakásépítkezés, valamint a Trianon után betelepült közel félmillió embernek köszönhetően a főváros óriási lakáshiánnyal küszködött, a "30-as évekre pedig a gazdasági világválság hatására a nyomornegyedekkel kapcsolatos diskurzusok központi szerephez jutottak.'”” A demográfiai adatok, valamint az épített környezet állapota is egyre erőteljesebben, már a korszakban is egyértelműen jelezte a kerület különböző részei közötti szakadékot. A kerület összlakosságszámának visszaesésével egyidejűleg bizonyos területeken kifejezetten megugrott a népsűrűség. 1920ban a Józsefvároson belüli egyenetlen megoszlásban a legtöbb lakó fajlagosan a Baross utca - Teleki ter - Nepszinhäz utca - Nagyfuvaros utca — Koszorú utca területére koncentrálódott; itt 729 fő/hektár volt a népsűrűség, ennél az egész fővárosban csak a VII. kerületi , Csikágónak?" nevezett városrészben volt nagyobb arányú népsűrűség." A nagykörút két oldala közötti státuszbeli különbséget emelte ki Zachár Ottó is a Józsefváros e korszakáról szóló helytörténeti munkájában is: a , Körúton belüli, elitnek nevezhető városrész nem tudta ellensúlyozni a külsőbb részek rontó hatását, ezért a józsefvárosiak a fővárositól rosszabb körülmények között éltek"." Zachár Ottó munkája az egyetlen olyan helytörténeti forrás, amely már ezzel az időszakkal kapcsolatban említést tett a kerületben lakó cigány lakosságról. , 1920-as években nagyobb méreteket vett és jórészt befejeződött a Madách utca" környékén a cigányság letelepedésének folyamata"." Más konkrét utalást nem találunk arról, hogy ebben az időszakban milyen mértékben, milyen körülmények között ment végbe a romák vidékről való felköltözése. Zachár a "20-as évek józsefvárosi társadalmi mintázatakor csak a ,hem kerületi lakosokat", a , Teleki téri kubikosok népes csapatát" említette, akik a , szabad ég alatt éltek az elemi higiénés szükségletek biztosítása nélkül". A kubikusok, a szerző szerint, akik nem csak férfiak, hanem egész családok, 76 "Bakó-Bíró: i.m. XIX. 77 Nagy-Csere Äron 2010: Nyomortepelböl mintalakötelep. Korall. 11: 40. 47. 78 Zachar Ottó 1978: A Józsefváros története V. (1919-1945). Józsefvárosi Művelődési Ház. Budapest. 36-37. 79 Zachar 1978: 37. 18 Ma Dankó utca. 1 Zachar Otto: im. 42.
