Oldal 64 [64]
OCR
Városi terek, identitások e 63 diaszporikus, posztkolonialista, világzenévé váló, kevert jellegét a magyarországi roma pop és hiphop kapcsán elemezte", addig Carol Silverman a balkáni roma Zene adaptációs és innovációs készségében, nyitottságában látta az alapvetően hibrid jelleget."" A zeneiségben valóban látványosan megmutatkozó hibriditás (több nyelv, több stílus egyszerre történő alkalmazása, mint később a Fekete vonat és más hip-hop együttesek kapcsán látni fogjuk) mellett mindazonáltal érdemes a fogalmat a VIII. kerületi romák rendszerváltás után kialakult kulturális identitása kapcsán is elemezni. Feischmidt Margit a józsefvárosi roma muzsikusok hibrid kulturális kötődései kapcsán, illetve Bhabha nyomán nyolcadik kerületi népi kozmopolitizmusról írt, arra a bonyolult viszonyra utalva, amely a családi kötődések mellett etnikai jellegű is. Ebben a viszonyban pedig nemcsak a zenészek hasonló kulturális kódjai működnek, hanem a szegénység és a stigmatizáltság közös tapasztalata is. Feischmidt szerint tehát a , nyolcadik kerület (...) nem csak primér élmény, hanem egy univerzális tapasztalat helyi variánsa, multikulturális városrész, amely ugyan szegény és stigmatizált, de változatos, sokszínű és barátságos". Az, hogy hogyan válhatott köztes, harmadik térré a VIII. kerület, amelyben az ott élő roma lakosság identitása fluiddá és átmenetivé vált, magyarázható többek között a kerület sajátos történetével, azon belül is a szocialista időszak romákkal kapcsolatos hivatalos diskurzusainak ellentmondásosságával. Ha tehát a hibriditás viszonyrendszerében próbáljuk értelmezni a nyóckeres identitást, azt is láthatjuk, hogy a folyamatosan fennálló kirekesztettség, a városnegyedre jellemző térbeli és társadalmi izoláció ellenére — köszönhetően a rendszerváltás után a növekvő érdeklődésnek és fokozódó medializáltságnak, a nyócker mint virtuális tér megjelenésének - kialakulhatott egyfajta pozitív öntudat is a városrész roma lakosságának körében. A könyv második részében bemutatandó reprezentációk sokasága, az identitásépítés különböző módjai és ezeknek az etno-biznisszel, kommodifikációval való összefonódásai, illetve magának a városi térnek az ellentmondásos megítélése; a lerobbantság és az arra adott rehabilitáció válaszai - mindezen elemek leginkább az instabilitással és versengő sokféleséggel voltak leírhatók. A városnegyedet, amely egyszerre jelentett és jelenített meg , veszélyes helyet" és divatos, népszerű kulturális termékeket, egy dinamikus modellben lehetett megközelíteni: a megújult Mátyás tér és az ott található Kesztyűgyár Közösségi Ház feltételezhető hatásait érvénytelenítette, de legalábbis átírta a szomszéd utcában található Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Isko15 Imre, Anikó 2008: Roma Music and Transnational Homelessness. Routledge. Third Text. 22:3. 325330. 6 Silverman, Carol 2011: Romani Routes. Oxford University Press. 43-44. 157 Feischmidt Margit 2014: Plebejus Kozmopolitizmus Erdélyben és a Nyolcadik kerületben. In Gács Anna - Orbán Katalin (szerk.): Emlékkerti kőoroszlán. ELTE. 146.
