Oldal 63 [63]
OCR
62 e Köztes terek a tárgyak és szokások más kontextusban új jelentésekkel töltődtek, a régieket visszhangozva. A rendőregyenruhába őrt álló zulu harcos többé már nem volt zulu harcos és a dél-afrikai bozótosban is mást jelentett teát inni, mint egy vasárnap délután, a dél-angliai Surrey-ben.’” A gyarmatosítás történetének komplex és ellentmondásos társadalmikulturális kontextusai hibrid és liminális helyzeteket eredményeztek, amelyekben az elnyomásnak, alá-fölé rendelt viszonynak különböző szintjei működhettek. Ezek az átértelmezett, szubverzív gyakorlatok - a teljesen más történelmi múlt és a társadalmi kirekesztettség eltérő mintázatai ellenére - a magyarországi, illetve kifejezetten a nyócker roma kulturális identitása kapcsán is felfedezhetőek. Míg Stuart Hallnál és Bhabhánál a , szétszóródott, különböző állapotok között átmenetben lévő, lefordított" jelzők a sehol nem otthon levő, illetve egy időben több otthonhoz, több kultúrához való tartozó bevándorlók, a volt gyarmatok leszármazottainak, a nyugati világba vetödött „harmadik vilägbelieknek” az identitäsära utalt, ez a posztmodernben a transznacionális roma közösségre is kiterjeszthetővé valt. A hibriditás fogalma ugyanis, szétterjedésével, újabb és újabb metaforákat keresve egyre tágította az értelmezési keretet. Peter Burke Cultural Hybridity című, a hibriditás rövid kultúrtörténetét megíró 2009-es munkájában"! végigvette a hibridizáció lehetséges tárgyait, a terminológia számtalan változatát, valamint azoknak a szituációknak, következményeknek, válaszoknak a variációit, amelyek a hibrid kultúra kapcsán létrejöttek. Burke globális példákat hozott, Márguez Macondója, Bahtyin Dosztojevszkij-elemzése vagy éppen Kundera franciául írt regényei mind a hibrid létezést illusztrálták. A történész többek között használta az olvasztótégely, az akkulturáció, a kulturális transzfer, a kreolizáció, a métissage, a szinkretizmus vagy a kulturális fordítás terminusokat, a hibriditás nála végképp a globalizált világ alapállapotává, mindenhol jelenlévő jellegzetességévé vált. Bár ehhez a határtalansághoz, valamint a nyugat-európai vagy amerikai nagyvárosok multietnikus jellegéhez, illetve a migráció mindennapos gyakorlatához képest szűkre szabottnak tűnhet az a hibrid kultúra, amely a posztszocialista VIII. kerület kapcsán feltérképezhetővé vált, mégis, a homogénnek tetsző magyar társadalomhoz és annak városi tereihez viszonyítva itt inkább fellelhetők lettek a határátlépés, a kevertség, az átalakulás kivételes jegyei. A hibriditás fogalma a romák kapcsán elsősorban a különböző zenei műfajok esetében merül fel. Míg Imre Anikó a Hallnál leírt karibi kultúra 2 Werbner, Pnina 2011: The Limits of Cultural Hybridity: On Ritual Monsters, Poetic Licence and Contested Postcolonial Purifications. The Journal of the Royal Anthropological Institute. 7:1. 135-136. 153 Hall, Stuart 1997: A kulturälis identitäsröl. In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris. Budapest. 82-83. + Burke, Peter 2009: Cultural Hybridity. Polity Press. Cambridge.
