Page 62 [62]
OCR
Városi terek, identitások e 61 A The Location of Culture című, 1994-es művében Bhabha a nemzetközi kultúra feltérképezéséhez nem a multikulturalizmus egzotizmusát vagy a kulturális diverzitást, sokszínűséget vette alapul, hanem a kulturális hibriditást, így ebben az első, kanonikus jelentőségű műben annál a feltevésnél indított, ahol a multikulturalizmus-kritikak végzédtek.'” Bhabha szerint a különböban rögzített, előre megadott kulturális és etnikai jellemzőket. A különbség társadalmi artikulációja a kisebbség szempontjából komplex, folyamatos alkudozást jelent, ami a történelmi átalakulás pillanataiban születő kulturális hibriditást igyekszik lehetővé tenni."" A hibriditás, amely Bahtyin nyomán lehet organikus és intencionális, , harmadik teret" hoz létre, amely a turneri liminalitás értelmében a lefordíthatatlanság pillanatát ragadja meg, azt a határvonalat, ahol egy dolog a saját különbözőségévé válik. A hibriditás és a , harmadik tér" összefüggését Grossberg úgy magyarázta, hogy mivel a hibriditás három határ létezésében jön létre, vagyis az alárendelt identitás két versengő identitás között jelenik meg, ezért létrejön egy köztes tér. A hibriditás így határátlépő, olyan köztességet jelöl, amely nem tud saját helyet vagy körülményeket teremteni, csak mobilitást, bizonytalanságot és a folyamatos határátlépés tényének sokaságát." A hibriditásban tehát megszűntek a monolitikus, fix kulturális és társadalmi kategóriák, a kulturális tudás nyitottá vált, folyamatosan tágult, a történelmi identitás pedig elvesztette homogenizáló jellegét. Az antiesszencialista, elmozduló vagy meghasadt állapotnak az a felismerés adta az alapját, hogy a gyarmatosítás során nemcsak a gyarmatosítottak kényszerültek a nyugati szokások átvételére, hanem kölcsönösen hatottak egymásra, vagyis a gyarmatosítók kulturális repertoárja is megváltozott, felforgatva és átírva az európai kulturális autoritást. Pnina Werbner a kulturális hibriditás korlátairól szóló tanulmányában felidézte az antropológus Max Gluckman 1958ban megírt esetét a dél-afrikai Zuluföld 1938-as hídavatási ceremóniájáról. A Chief Native Commissioner szervezésében lezajló ünnepségen keveredtek a technokrata Nyugat szokásai a zulu kulturális gyakorlatokkal: a CNC autója áthaladt a hídon, követve az ihubot éneklő zulu harcosokat, a törzsfőnökök és a zulu király részben törzsi, részben európai egyenruhákat viseltek, a zulu áldásokat európai kézfogás és taps követte, a beszédek több nyelven hangzottak el. Miután pedig, az ünnepély végeztével a fehérek és a feketék is visszahúzódtak a híd két lábához, a CNC angol teát, a zuluk pedig hagyományos sört küldtek a másiknak. Ahogy Werbner megállapította: ugyanazok 49 Bhabha, Homi K. 1994: The Location of Culture. Routledge. London and New York. 38. 0 Bhabha, Homi K. 1994: 2. + Grossberg, Lawrence 1996: 91.
