OCR
58 e Köztes terek többféle ,roma kultúrához?" is tartozhat, másrészt, számos társadalmi gyakorlat során , nem-romának?", vagyis , magyarnak? tekinthető; és azt is figyelembe vesszük, hogy napi szinten hány különböző kontextus befolyásolhat valakit (nem, csoportidentitás, szakmai identitás, korosztály, nemzetiség), akkor a , ki a cigány" kérdése helyett foglalkozhatunk inkább azzal, hogy ki definiálja azt, hogy ki számít romának, és hogy hogyan élnek a romák. Multikulturalizmus és hibriditás Az etnikai és kulturális identitás elemzéséhez hozzátartoznak az identitäspolitikai harcok különböző állomásai is. A multikulturalizmus és a hibriditás fogalmainak rövid értelmezésével és fejlődéstörténetével érthetőbbé válhat a nyócker hibrid, köztes térként való interpretációja, amelyben a különböző kulturális rétegek egymásra épülve, egymással ellentmondásban vagy egymástól függetlenül, de egyszerre léteztek. A hibriditáshoz a multikulturalizmus hanyatlásán keresztül vezetett az út, ez pedig egyfelől a fogalom devalvälédäsäval - ahogy Homi K. Bhabha fogalmaz, a kifejezés mindent magába foglalt a kisebbségi diskurzustól kezdve a posztkolonialista kritikáig, vagy a gay studiestól a chicano kultúra leírásáig"" -, másfelől egyre erősödő kritikájával ment végbe. A multikulturalizmus hagyományosabb megközelítésben Stuart Hallnál egy olyan dichotómiára épült, amely két, egymástól elválaszthatatlan, egymásra kölcsönösen ható jelenséget takart. Az első meghatározás egy konzerváló multikulturalizmusról beszélt, amelyben a többségi társadalom különböző hagyományai és szokásai egy közös tégelybe olvadtak be, asszimilálódtak. A második értelmezésben egy fejlődő multikulturalizmusról volt szó, amelynek során a különböző csoportok integrálódtak a fősodorba, vagyis az , univerzális egyéni állampolgárságba"."" Valójában tehát ugyanannak a gyakran bírált jelenségnek a két szintjéről volt szó, amely azon alapult, hogy egy nemzet és egy állampolgárság épülhet különböző kultúrákra és különböző népekre. Hall interpretációjában a két típus csak eszközeiben tért el, vagyis, hogy a társadalmi különbséget asszimiláció vagy integráció útján oldotta-e fel. Érdemes Hall fogalompárját összevetni a francia szociológus, Michel Wieviorka multikulturalizmus meghatározásával. Wieviorka az integrált multikulturalizmust különítette el - amely asszociälja a kulturälist &s a tarsadalmit és olyan törvényeket javasol, melyek egyes csoportok kulturális elfogadására vonatkoznak - a felszabdalt 38 Bhabha, Homi K. 1996: Culture’s In-Between. In Hall, Stuart - du Gay, Paul (eds.): Questions of Cultural Identity. SAGE Publications. London. 56. 39 Hall, Stuart 2007: La question multiculturelle. Identités et cultures, Politiques des cultural studies. Editions. Amsterdam. Paris. 290-291.