Oldal 54 [54]
OCR
Városi terek, identitások e 53 A két táblázatból jól kirajzolódik, hogy a VIII. kerület távolról sem az egyetlen romák által sűrűn lakott városrész volt. A külsőbb kerületekben, elsősorban a XIV. és a XX. kerületben ugyancsak jelentős számban, Demeter Zayzon felmérései szerint 10 000-20 000-en éltek romák. A VIII. kerület hasonló sűrűséget mutatott a szomszédos VI. és VII. kerülettel, bár mivel ezek területe jóval kisebb, a VIII. kerületi roma lakosság száma abszolút értékben nagyobb. A Demeter Zayzon-féle vizsgálat óta nem készült hasonló, a budapesti kerületeket egyenként számba vevő etnikai adatgyűjtés, ezért aktuálisabb adatokat csak a 2011-es népszámlálás kevésbé részletes eredményei nyújtanak. Eszerint annyit tudhatunk, hogy a cigány nemzetiséghez tartozók a pesti belváros egyes részein (VII-X. kerületekben), valamint a peremkerületek közül a XX. és a XXII. kerületben éltek, az adatok szerint 2-4906-os arányban." A Demeter Zayzon-féle kutatás óta eltelt idő alatt végbemenő demográfiai változások a kerület roma lakosságának folyamatos migrációja, vándorlása miatt is nehezen lennének lekövethetőek. Változhatott a VIII. kerületi cigányság száma a legalábbis részlegesen vagy helyenként dzsentrifikálódást előidéző rehabilitációs beavatkozások következményeképpen, vagy általánosabban, a szegregálódás és leszakadás ellentétes irányú mozgásai (vidékre költözés, vidékről felköltözés) miatt is. Mindamellett még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy még ha lennének is újabb adatok a budapesti vagy VIII. kerületi roma lakosság számát illetően, azok problematikus és bizonytalan volta mindenképp fennállna. Minden vizsgálat vagy felmérés ilyen marad ugyanis mindaddig, ameddig a roma kisebbség folyamatos elszenvedője a többségi társadalom felől érkező diszkriminatív, kirekesztő gyakorlatoknak. Míg egyes adatok azért torzulhatnak, mert sokan fenyegetett identitásukban nem vallják be kisebbségi származásukat, más felmérések a többségi társadalom sztereotipizáló véleményét tükrözhetik. Ismét Ladányi János és Szelényi Iván írását idézve, a három besorolási rendszer mindegyike tökéletlen, egyik által (re)prezentált valóság sem teljesebb a másiknál." A kerület roma lakosaira vonatkoztatott, szövegkörnyezettől függően cigány/roma megnevezést használva a kutatás során végig tekintettel voltam a fent bemutatott etnikai klasszifikációt, illetve identifikációt, hovatartozást érintő problémára. A városnegyed roma lakossága éppúgy nem jelenthetett deskriptív kategóriát, mint bármely más etnikai/romaközösségé; heterogeneitása, illetőleg hibrid jellege megmutatkozott a vidékről felköltöző vagy tősgyökeres józsefvárosi, oláh cigány vagy romungró, tradicionális zenész vagy rapper különbözősége által. Továbbá, utalva a Ladányiék etnikai klasszifi34 2011. Évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.1. Budapest, 20., KSH. Budapest. 2013. #5 Ladányi, Szelényi 2001: 34.
