Oldal 51 [51]
OCR
50 e Köztes terek a pedagógus az adott iskolában annak tekintett, mivel , akit az iskola cigányként definiál, azt cigányként is kezeli"." Az 1987-ben regisztrált 3889 tanuló adataiból készített Budapest-térképen a cigány lakosság térbeli elkülönülése valójában nagyobb koncentrátumként jelent meg, mint ahogy azt az elméletek alapján feltételezni lehetett. A kialakuló szegregálódásnak az volt az oka, hogy a cigány népesség lakásviszonyai az alacsony jövedelmű magyar népesség lakásviszonyaihoz képest is jóval kedvezőtlenebbnek mutatkoztak. Az összeírások szerint 1971 és 1986 között a VI., VII., VIII. és IX. kerületben tanuló roma gyerekek aránya 2,7%-r6l 8,390-ra emelkedett, vagyis Ladányiék vizsgálata szerint az etnikai alapú szegregáció valójában már a szocializmus évtizedei alatt erős volt, a roma lakosság elszigetelődése pedig a többi társadalmi csoportoktól eltérő módon, azoknál sokkal nagyobb mértékben ment végbe." A cigány etnicitásról, illetve az etnikai klasszifikáció lehetőségeiről szóló cikkükben Ladányi és Szelényi megállapították, hogy a különböző népszámlálásokkor, illetve más statisztikai források alapján a cigányság száma drasztikus eltéréseket mutathat." Amióta, többek között a már említett Fredrik Barth munkássága nyomán a társadalomtudomány az etnicitást jobbára egy konstruált fogalomnak tekinti, vagyis nem feltételezi, hogy a rassz, etnicitás egy objektív kategória lenne, az etnikai klasszifikáció kérdése is bonyolulttá, polémikussá vált. A cigányság számának megállapítása azonban már az etnikai csoportok vizsgálatának Barth-féle paradigmaváltása előtt is problémás volt és erre a korai cigánykutatók is felhívták a figyelmet. Az 1893-as országos cigányösszeírás például három kategóriát alkalmazott: az állandóan letelepedetteket, a huzamosabban egy helyen tartózkodókat és a vándor cigányokat. Egyéb pontatlanságok miatt már csak emiatt is nagyon nehéz pontos adatokat várni, hiszen a második és harmadik kategória könnyen öszszekeveredett. Továbbá, Budapest - arra hivatkozva, hogy kóbor cigányok a fővárosban nincsenek - egyáltalán nem hajtotta végre az összeírást, így ebből az időszakból semmilyen adatunk nem maradt fenn." Hablicsek László a roma népesség statisztikai meghatározása kapcsán négy módszert említ, az önbevallásra támaszkodó 1) cigány anyanyelvű népességcsoportok és 2) cigány nemzetiségű résznépesség számontartását, illetve a külső kategorizációt igénylő 3) statisztikai adatfelvételt a kérdezőbiztos véleménye alapján, vagy 4) az illető egyének, háztartások lakókörnyezeté"s Ladányi János 2008: Lakóhelyi szegregáció Budapesten. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 64-65. "+ Ladanyi Janos 2008: 75-78. "5 Ladányi János - Szelényi Iván 2001: Roma etnicitas és társadalmi kirekesztettség. Szociológiai Szemle. 4. 29. n6 Karsai László 1995: A cigány társadalom Magyarországon 1944 előtt. In Gyáni Gabor (szerk.): Magyarország Társadalomtörténete II. 1920-1944. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 352.
