Page 49 [49]
OCR
48 e Köztes terek Binder Mátyás történész pedig a peripatetikus, az underclass és a szegénység kultúrájának elméleteit számba vevő tanulmányában arra jutott, hogy a „«cigányságot; alapvetően egy egységes, történetileg kialakult, külső klasszifikációs mechanizmus és sok egyedi, a gazdasági stratégiától, politikai viszonyoktól és az akkulturációs folyamatoktól befolyásolt, etnikus kultúra határozza meg". A Magyarországon élő roma lakosságra vonatkoztatott underclass fogalmát Ladányi János és Szelényi Iván vezették be a szakirodalomba, mert szerintük a cigányokkal kapcsolatos kutatásokat nem egy etnikai, hanem egy erősen marginalizált társadalmi csoport kérdéseiként kellett kezelni. Természetesen ez a vita egy sokkal szélesebb keretbe illeszkedik és más, etnicitással kapcsolatos művekben is fontos helyet kap: az etnicitás és a faj biológiai determináltsággal vagy szociális konstrukcióként való értelmezésével függ össze. Ladányiék álláspontja erősen támaszkodott Fredrik Barth etnikai csoportokról szóló klasszikus elméletére, miszerint minden etnikum egy társadalmi konstrukció és az etnikumok közötti határvonalak nem különíthetők el élesen." Ladányi és Szelényi annak ellenére választották tehát az underclass megnevezést, hogy tisztában voltak a fogalom pejoratív, megbélyegző voltával, amely az adott etnikai kisebbséget, vagyis jelen esetben a cigányságot okolta a szegénység kialakulásáért. Michael Stewart antropológussal 2001ben a Beszélő című folyóiratban folytatott vitájukban azonban arra hivatkoztak, hogy a posztkommunista társadalmakban, vagyis a rendszerváltás után kialakult nagyvárosi terekben olyan strukturális változások mentek végbe, melyeknek (főleg) roma elszenvedői a tartós szegénység kialakult állapotában már nem voltak leírhatóak a , kirekesztett" fogalmával, hanem pontosabban illet rájuk az underclass terminusa."" Ahogy Lugosi Győző idézte egy tanulmányában Ladányiékat: , a társadalmi tudatban egybemosódik az etnicitás és a szegénység: ha valaki szegény, akkor eleve nagyobb valószínűséggel feltételezik róla, hogy cigány is [...] Az underclassba szorultakkal elöbb-utöbb »ciganyul« bannak [...] Az etnikai identitás tehát nagymértékben a strukturális pozícióból következik."" A fent részletesebben bemutatott történeti-társadalmi folyamatok vezettek tehát oda, hogy a nagyvárosi , gettókban" maradó roma lakosság a 90-es évekre az underclass , kényszerzubbonyát" magán viselve egy olyan állapotot jelenített meg, amelyben etnicitás és szegénység összekapcsolódott; a sze18 Binder Mátyás 2010: Elképzelt kultúra. A roma/cigány kultúra egy lehetséges értelmezése és félreértelmezései. Eszmélet. 22:86. 185. 9 Poutignat, Philippe-Streiff-Fenart, Jocelyne 1995: Theories de l’ethnicite, suivi de Barth, Fredrik Les groupes ethniques et leurs frontieres. PUF. Paris. Stewart, Michael S. 2001: Depriväcié, romäk €s „underclass”. Beszélő. 7-8. és Ladányi János, Szelényi Iván 2001: Van-e értelme az underclass kategória használatának? Beszélő. 11. 4 Lugosi Győző: i.m. 4., eredeti kiemelés. 110
