Oldal 46 [46]
OCR
Városi terek, identitások e 45 rülmények miatt mégis nagyobb szegregált területek jöttek létre. Ezek közül a legfontosabbak a Ladányi által városi gettónak titulált VIII., IX. kerületi városrészek." Mindent összevetve, a nyócker esetében a gettó megnevezés metaforikus marad; az Egyesült Államokban használt két interpretáció egyike sem felel meg tulajdonképpen társadalmi-térbeli valóságának, tehát sem a kiugró demográfiai adatok, sem az intézményesültség nem jellemző olyan mértékben a VIII. kerületre, mint az amerikai példákra. A szándékoltság szempontjából két folyamat keveredett; egyrészt érvényesült az a dinamika, amelynek során egy kisebbség újonnan beköltöző tagjai oda mennek, ahol már eleve élnek rokonaik, csoporttagjaik, így a városnegyed bizonyos mértékig tekinthető etnikai negyednek. Másrészt, a nyócker gettó stigmája, még ha szimbolikus szinten is, de működik annyira, hogy a szegregáció újra és újra létrejöjjön és fennálljon. Balázs András disszertációjában, ezt a két irányvonalat összekapcsolva, a józsefvárosi roma szegregátumot nem gettóként, hanem , logisztikai központként" értelmezi. Balázs szerint a csehországi, szlovákiai, vagy akár a főképp Kelet-Magyarországon található vidéki gettókkal szemben Budapesten a roma közösségek informális világában nem képződik le az , intézményes kirekesztettség"; a szegregátum határain kívül nincsenek , tiltott zónák", fizikai értelemben elzárt terek. A gyenge társadalmi kapcsolatok és kialakulatlan civil társadalom okán itt Balázs szerint a , gettó ajtaját nem külső erők, hanem a boldogulás szokásrendjei torlaszolják el. A cbelülről zárt gettóbans a megélhetést, a háztartás fenntartását biztosító kötelékek nehezítik meg polgári társadalom elvárásainak való megfelelést. A Magdolna negyed szegregációja nem elsősorban térbeli, hanem társadalmi elkülönülést jelent." Végezetül, még egyszer visszautalva Picker azon gondolatára, amely szerint míg a nyugat-európai szakirodalom a városi szegregációt általában egy állapotként vizsgálja, longitudinális módon, addig a cigány városi területek esetében egy dinamikus folyamatot feltételez, amely egyszerre számos szinten Zajlik, néha lelassulva, megtorpanva, aztán újraindulva.? A lokális, hétköznapi mechanizmusokat beemelve, a szegregáció módozatait és szintjeit együttesen elemezve a könyv további fejezeteiben a negyed és gettó fogalmát együtt, felváltva használtam, attól függően, hogy a nyócker történeti-társadalmi valóságát vagy kulturális reprezentációs gyakorlatait vizsgáltam. 97 Ladanyi-Szelényi: i.m. 77-83. 98 Balazs: i.m. 185-186. 99 Picker: i.m. 5.
