Oldal 42 [42]
OCR
Városi terek, identitások e 41 Gettók (?) Magyarországon Érdemes tehát Picker gondolatait összevetni azzal a szakirodalommal, ami kifejezetten a keleti blokk városfejlődését és szegregációs formáit vizsgálta; annál is inkább, mivel a posztszocialista országok városfejlődése kapcsán számos helyen előfordult a gettó kifejezés - paradox módon minden esetben éppen a szocialista korszak romákra vonatkozó erőltetett asszimilációja kapcsán. Grzegorz Wectawowicz szerint a kelet-európai régió posztszocialista fővárosai (Prága, Varsó és Budapest) az 1989 után létrejött társadalmi változás központjait szimbolizálják, így az átmenetet általuk lehet leginkább illusztrálni." A posztszocialista átmenetben való hasonlóságok, párhuzamok ellenére van egy mutató, amelyben Magyarország és Budapest mindenképpen eltért a többi régióbeli nagyvárostól: míg az etnikai különbözőség kérdése viszonylag kevéssé van (vagy volt a rendszerváltást közvetlen követő időszakban) jelen a közép-európai városokban, addig Budapest kivételt képez. Itt, utalva a feljebb már említett, kivételt képező közép-európai roma gettókra, érdemes egy rövid kitérőt tenni és a Picker-féle cigány városi területek ebbe a régióba eső példáit röviden felülvizsgálni. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mennyire tekinthető a budapesti VIII. kerület , cigánygettója" unikumnak, a térségben jellemző szegregált területek egyedi esetének, illetve illeszkedik valamilyen módon egy nagyobb rendszerbe? Anélkül, hogy részletesen elemezném a többi közép-európai főváros társadalmi-térbeli polarizációval, roma lakossággal kapcsolatos helyzetét, az mindenképp feltűnő, hogy a főváros központi részében elhelyezkedő, történelmileg jelentős városnegyednek tekinthető Józsefvárossal szemben a roma gettó tipikus példái teljesen más földrajzi elhelyezkedéssel és társadalmi berendezkedéssel bírnak a szomszédos országokban. Ahogy azt Mariusz Czepczynski lengyel geográfus írja, a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági polarizáció városi tájra gyakorolt hatása az etnikai különbözőséggel is kiegészült, vagyis a régió városainak legégetőbb problémája a roma kisebbség helyzete lett. Czepczynski szerint a legmarkánsabb példák a térbeli elkülönítésre Szlovákiában és Csehországban találhatóak, de számos romániai és bulgáriai városban is történtek lépések a roma lakosság térbeli szegregálására." Azonban, mint az egyébként a médiában is gyakran bemutatásra került, a térbeli elkülönítés itt a radikális gettósítás formájában jelent meg, vagyis az egyes városok, városrészek fallal való körülzárásával (Csehországban többek Wectawowicz, Grzegorz 1998: Social Polarisation in Postsocialist Cities: Budapest, Prague and Warsaw. In Enyedi, György (dir.): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai Kiadó. Budapest. 55. %7 Czepczynski, Mariusz 2008: Cultural Landscapes of Post-Socialist Cities. Representation of Powers and Needs. Ashgate. Aldershot. 175-176.
