Page 37 [37]
OCR
36 e Köztes terek akár a kívülállók városnegyedről alkotott reprezentációinak. Végezetül, mint ahogy erre feljebb már utaltam, a negyed fogalma a könyv végén jutott ismét fontos szerephez, a Rév8 által Magdolna-negyedként elnevezett városrész identifikációs lehetőségei kapcsán. A gettó A nyócker azonban nem csak városnegyed: a köznapi és a tudományos diskurzus egyaránt emlegeti - még ha sokszor idézőjelben is - „gettökent”. A gettó kifejezés a történet- és társadalomtudományokban két fő jelentéssel szerepel: a zsidó gettóéval, melynek első megjelenése az 1516-ban a velencei Cannaregio szigetén létrehozott Ghetto Nuovo volt, illetve az amerikai feketék által lakott városnegyedével. A két fogalom és a hozzájuk kapcsolódó jelenségek, mint a szándékolt vagy szándék nélküli szegregáció, a gettó és az etnikai negyed distinkciója máig sok kérdést vet fel és éles vitákra ad okot a nyugati társadalomtudomány ma élő legmeghatározóbb szereplői között; Bruce D. Haynes és Ray Hutchison amerikai városszociológusok 2012-ben egy egész tanulmánykötetet szenteltek a gettónak, illetve annak kortárs, globális kérdésfeltevéseinek és ellentmondásainak. A kifejezés társadalomtudományos kiindulópontjának általában a Chicagói Iskola első generációjához tartozó Louis Wirth 1928-as A gettó című könyvét szokás tekinteni, ami a XX. század elején Chicagóban élő zsidó bevándorlók városi elhelyezkedését elemezte, összehasonlítva a középkori európai zsidó gettót az amerikai etnikai városnegyed valóságával. A Chicagói Iskola szemléletéből fakadóan Wirth a gettót egy , természetes területnek" tekintette, amely a különböző csoportok saját kulturális formáinak megtartására fenntartott igényből született." A szociológus Loic Wacguant ezt Wirth és az egész Chicagói paradigma alapvető hibájának tekinti, szerinte ugyanis Wirth a gettó történetét (a humán-ökológiának megfelelően) természettörténetként írta meg, miközben az inkább a különböző etnikai csoportok aszimmetrikus hatalmi viszonyainak a városi térben való leképeződése." Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy Wirth, sőt, az őt követő, elsősorban fehér társadalomtudósok még húsz évig nem használták a gettó kifejezést a fekete városnegyedek leírására. Wirth tehát a gettót kizárólag Chi§ Haynes, Bruce - Hutchison, Ray 2008: The Ghetto: Origins, History, Discourse, Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 349. Wacquant, Loic 2011: A Janus-Faced Institution of Ethnoracial Closure: A Sociological Specification of the Ghetto. In Haynes, Bruce - Hutchison, Ray (eds.): The Ghetto: Contemporary Global Issues and Controversies. Boulder. Westview. 9.
