Oldal 36 [36]
OCR
Városi terek, identitások e 35 szetesen ugyancsak releváns volt a kerületi roma kisebbségi önkormányzat, illetve más civil-politikai szervek működése. Az utolsó aspektus, amit a szerző Marxloh példáján bemutatott, a tér szimbolikus dimenziója volt, amely két, Greverus által meghatározott funkciót tartalmazott. A szociokulturális funkció a teret egy olyan szociokulturális integritásnak tekintette, ahol egy adott társadalmi csoport megszervezhette és reprezentálhatta magát, a másik pedig az adott térhez kötődő esztétikai, hagyományos és érzelmi értékeket tartalmazta. Ebben az esetben a városnegyed egyfajta díszletként működött a lakosai számára, olyan háttérként, ahol azok bemutatkozhattak. Hanhörster szerint a , törökök a török világban" csoport számára a szimbolikus tartalom kifejezetten negatív volt Marxloh-val kapcsolatban, hiszen az etnikailag leginkább szegregált részek egyúttal a legrosszabb fizikai állapotban levők is voltak, így ezen negyedrészek szimbolikusan is stigmatizálódtak."6 Ez az utolsó, szimbolikus dimenzió szocio-kulturális integritás funkciója az, amely talán a nyócker identitása kapcsán is a legmarkánsabban megjelent, a különböző reprezentációkból fokozatosan felépült. A fentiekben vázolt, a városnegyedekkel kapcsolatos elméleti fejtegetések, kategorizációs és definíciós lehetőségek természetesen nem teljesen fedik le a társadalomtudományos diskurzusokban fellelhető válaszokat, megközelítéseket. A városnegyed, mint láthattuk, értelmezhető történeti, geográfiai, szociológiai és adminisztratív szempontból; mindazonáltal úgy tűnik, sokszor egy szubjektív, érzések és személyes tapasztalatok alapján megélt jelenség, amelyet valójában nehéz bármilyen keretben is láttatni. Lehet beszélni viszonyról, kötődésről a városnegyed és lakói között, de ez az identitásképző egység, a városnegyedhez való tartozás sosem lehet homogén és általános egy adott csoport számára. A rendszerváltás óta eltelt időben a nyócker esetében is sokféle kapcsolódás, kötődés alakult ki; a környék identitása és később, az emlékezete másképp formálódott a különböző státuszú, korú, nemű, etnikai és kulturális hátterű lakosok, illetve a kívülállók számára. A kettős, gyakran ambivalens percepció nyomán akár biztonságot, ismerősséget is nyújthatott belülről, miközben a városnegyed, illetve annak elnevezése, a nyócker kívülről gyakran stigma maradt, a mögötte található terület pedig részben ma is ismeretlen, távoli városrésznek tűnik. Míg a szimbolikus tér szociokulturális funkciói azokban az esetekben kerültek elő (fesztiválok, a Roma Parlament rendezvényei, a hip-hop szubkultúra helyi megnyilvánulásai), amikor a városnegyed valódi teret nyújtott az önszerveződéshez illetve az önreprezentációhoz, olyan gyakorlatok is ismertté váltak (ugyancsak a hip-hop kultúra, illetve a kerületről szóló filmek kapcsán), amelyek esetén a nyócker megmaradt díszletnek, és puszta háttérként szolgált akár a saját lakosai életének, 66 Hanhorster: i.m.336.
