Oldal 31 [31]
OCR
30 e Köztes terek cióval sújtott negyedekben épp az adott térbeli körülmények hozhatnak létre egyfajta ismerősségi- és biztonságérzetet. Összefoglalva tehát az látszódik, hogy a francia guartier egyrészt úgy jelenik meg, mint a hétköznapi egyéni társadalmi gyakorlatok szubjektivizált tere, amelynek jelentősége a posztmodernitásban csökkenhetett. Másrészt értelemezik a társadalmi, gyakorlati és fizikai jellemzők által definiált, objektivizált területként is, amely az ott koncentrálódó társadalmi problémákra (szegénység, erőszak) válaszként a politikai beavatkozások terévé is vált." Meredith J. Greif amerikai városszociológus a városnegyedhez való kötődéssel kapcsolatban két dimenziót különböztet meg: egy attitűdbelit és egy viselkedésbelit. Az első magába foglalja annak az értékelését, hogy az adott közösség mennyire találja el az egyes lakosok igényeit, vágyait, érzelmeit, azaz azt a nehezebben megfogható, kevésbé racionális síkot, amely mentén kapcsolódást érzünk egy helyhez. A viselkedésbeli kötődés dimenziójában a konkrét társadalmi bevonódást vizsgálhatjuk, azt, hogy a negyed lakói mennyire vesznek aktívan részt a közösség életében." A participatív működés a nyócker esetében nem csak a Magdolna negyed szociális rehabilitációjának egyik kulcskérdése volt, hanem a haydeni inkluzív városi táj konstruálásnak értelmében is releváns; eszerint a városnegyed identitása és annak emlékezete, megőrzése is csak kollektív módon, a helyi közösségek részvételével jöhetne létre. Az amerikai városnegyedekkel kapcsolatos írások felidézésekor természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a Chicagói Iskola alapvetéseit. Az 1920-as, 30-as években a többek között Robert E. Park és Ernest Burgess által fémjelzett irányzat a humánökológia elméleti keretébe helyeződik, ahol a város térbeli egységei egyben társadalmi egységek is, melyeket Park és követői természetes övezetként fogtak fel." A mára klasszikus városszociológiai szövegek a társas környezet lokális közösségekre gyakorolt hatását különösen nagyra értékelték: a Chicagói Iskola felfogásában kifejezetten nagy szerepe volt a különböző szubkultúráknak, közösségi életnek. Park és társai perspektívájában ugyanis a bizonyos típusú közösségekben élésnek hatása volt a lokális viselkedésre. Park szerint a nagyváros erőteljesen differenciált terében megfértek egymás mellett olyan környékek, amelyek szoros társadalmi há» Hanhörster, Heike 2001: Whose neighbourhood is it? Ethnic diversity in urban spaces in Germany. GeoJournal. 51. 330. 54 Morin, Richard és Rochefort, Michel 2003: Lapport des services de proximité à la construction d’une identité de quartier: analyse de services d’économie sociale et solidaire dans trois quartiers de Montréal. Recherches sociographiques. 44:2. 271. 5 Greif, Meredith J. 2009: Neighbourhood Attachment in the Multiethnic Metropolis. City and Community. 8:1. 28. 56 Boros Lajos 2010: Az ,,Uj varosszocioldgia” sziiletése. In Jancsak Cs., Paszka I., Nagy G. D. (szerk): Állandó párbeszédben. Belvedere Meridionale. Szeged. 64-76.
