Seite 29 [29]
OCR
28 s Köztes terek terekben nehezebben alakulhat ki az ott élők társas kapcsolatrendszerének térhez köthető formája." Balázs András Család és szomszédság a Magdolna negyedben, Gettó-e a szegregátum? című disszertációja a hálózatkutatás és a kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszertanával azt vizsgálta, hogy mennyiben záródnak be ténylegesen Középső-Józsefváros roma lakói a láthatatlan gettó falai közé. Balázs kutatásai, ellentmondva a francia modellnek, a vizsgált városnegyed elzártáságát nem az intézményes, jogi úton történő kirekesztésben látja, hanem éppen a társadalmi kapcsolatok töredezettségében, a rokoni-családi viszonyok felszakadásában és a városi középrétegekkel való együttműködés hiányában." A földrajztudományban a negyed valójában nem definiálható földrajzi valóságként, inkább úgy jelenik meg, mint a tér egy olyan darabja, amelyhez nem rendelhető sem pontos hely, sem pontos mérték. A francia városi földrajztudományos diskurzusban az 1970-es években új szempontok kerültek előtérbe, melyek a negyeddel kapcsolatban három posztulátumot fogalmaztak meg: a társadalmi élet lezártságát, az ott zajló tevékenységek bizonyos fokú autonómiáját, valamint, hasonlóan a szociológiai kontextusban is tárgyaltakhoz, a közelségi viszonyok elsődlegességét a szociabilitás hálójának strukturálódásában." A 80-as években ezután sokasodni kezdtek a negyedre irányuló kutatások: az első hullámban a Chicagói Iskola, valamint a Georg Simmel, Maurice Halbwachs és Manuel Castells inspirálta munkák voltak jellemzőek. Míg Simmel német szociológus nyomán a várost a modern életmód kifejeződéseként vizsgálták, melynek egyszerre individualizáló és uniformizáló hatása a városnegyedekkel kapcsolatban is különösen fontos volt, addig a neomarxista Castellstől a bevezetőben már említett , dual city" és a városi leszakadás, kirekesztettség elméletei voltak relevánsak." A 80-as évektől zajló kutatásokban tehát a negyedet nem önmagában, hanem a város egészéhez való pozíciójának függvényében vizsgálták és nem pusztán társadalmi produktumként tekintettek rá, hanem a tér és társadalom együttműködését látták benne. A második hullámban a kvalitatív, a szociálpszichológia, antropológia eszköztárát felhasználó kutatások kerültek előtérbe, amelyeknél a városnegyed önálló és egyben transzdiszciplináris kutatási tárggyá vált, mely 44 Authier et al: i. m. 29-30. * Dr. Balázs András 2019: Család és szomszédság a Magdolna negyedben. Gettó-e a szegregátum? Debreceni Egyetem. 4° Humain-Lamoure, Anne-Lise 2006: Le quartier comme objet en géographie. In Authier, Jean-Yves - Bacqué, Marie-Hélene et Guérin-Pace, Franc (eds.): Le quartier, Enjeux scientifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte. 41-43. 7 S. Nagy Katalin 2007 (szerk.): Szociológia közgazdászoknak. Budapesti Müszaki és Gazdasägtudományi Egyetem. Typotex Kiadó. 95-98.
