Oldal 27 [27]
OCR
VÁROSI TEREK, IDENTITÁSOK Városnegyed, guartier, neighborhood A nyócker identitásának megragadásához először definiálni kellett magát a városi teret, amely egyszerre szolgált otthonául a vizsgált kulturális gyakorlatoknak, és szimbolizált önmagában is egyfajta (etnikai) identitást; önmaga jelképévé válva. A rendszerváltás utáni nyócker szubkulturális értelemben gyakran, illetve egyes városszociológiai értelmezések szerint is gettóként tűnt fel, a tér meghatározásának szempontjából pedig városnegyednek számít. A városnegyed fogalma eltérő hangsúllyal és jellemzőkkel szerepel a szociológiai, a történeti és a földrajzi szempontú írásokban; mégis, mind a francia guartier, mind az angolszász neighbourhood esetében egy politikailag, gazdaságilag és társadalmilag erősen befolyásolt tér konstruálódik; amelynek jelentései időben is élesen elkülönülhetnek. A francia kifejezés fogalomváltozatai közül ebben a könyvben különösen releváns lehet az 1982-ben meghatározott , sérülékeny negyedek" (guartiers sensibles) kategória, amely politikai üggyé formálódva, összefonódott a banlieue-k és citék, vagyis a bevándorlók lakta, patológikusnak láttatott külvárosi városrészekkel." Az angolszász neighborhood tanulmányozásának periodizációja korábbi választóvonalakra épül; sokszor arra a bináris értelmezési keretre, ami a Ferdinand Tönniesféle Gemeinschaft (közösség) és Gesellschaft (társadalom) alapján a 19. és 20. századi városnegyedeket állította szembe egymással. A városnegyed esetében így a korábbi időszakot a szorosan kapcsolódó közösségek jellemezték, utóbbit pedig átmenetinek vagy túlélőnek ábrázolták; az előtte-utána percepciója tehát az erejük teljében lévő, illetve a már hanyatló szomszédságokat tükrözte vissza." Mindkét említett kategorizáció esetében feltűnő a fogalmakhoz kapcsolódó értékítélet, vagyis az a feltételezés, hogy létezhetnek , jó" és , rossz" városnegyedek. Magyarul mindkét kifejezés releváns lehet, legyen szó a hely önnön meghatározásáról, illetve antropológiai jellegű megközelítésekről vagy éppen az önkormányzat, illetve a Rév8 által megkonstruált Magdolna negyedről. A nyócker, a vizsgálati közeg tehát nem kerület, nem egy adminisztratív területi egység és nem is pontosan lemérhető, körülhatárolható utcák, terek összessége, hanem egy ennél absztraktabb és komplexebb városi tér. 4° Vieillard-Baron, Hervé 2011: Banlieue, quartier, ghetto: de l’ambiguité des définitions aux représentations. Nouvelle revue de psychosociologie. 2:12. 37. * Garrioch, David-Peel, Mark 2006: Introduction. The Social History of Urban Neighborhoods. The Journal of Urban History. 32: 5. 664.
