Oldal 26 [26]
OCR
Bevezetés e 25 sadalmi helyzete, etnikai-felekezeti jellemzői és foglalkozási összetétele) csak részlegesen segítettek volna megérteni, mit gondoltak a kortársak az adott városnegyedről. Szívós szerint tehát elemezni kell a sztereotípiákat és előítéleteket, valamint a tapasztalatokon vagy helyismereten alapuló , képalkotást" is; az ezekből összeálló imázst pedig vizsgálni a városi folklórban, illetve a kollektív emlékezetben." A nyócker identitásának vizsgálatakor is éppen az imázs került a központba, legfőképpen azért, mert a várostörténetírás számára bevett forrásanyagokból alig-alig lehetett volna megismerni a romák lokális történetét. A helytörténeti munkákból, összeírásokból, építészet- és társadalomtörténeti munkákból a kerületi romák vagy teljesen hiányoztak, vagy csak bizonyos típusú (például rendőrségi) dokumentumokban, meghatározott és sokszor erőteljesen pejoratív narratívákon (a bűnözés, veszélyesség, patológiás lét diskurzusain) keresztül bukkantak fel. Ennek a hiánynak és a stigmatizáló beszédmódnak az ellensúlyozására, illetve a megalkotott képek láttatása céljából igyekeztem minél szélesebb merítésből keresni forrásokat, vizsgálandó példákat. A nyócker hip-hop dalok szövegein, egykori roma fesztiválok rekonstruálásán, a roma kulturális központok, helyszínek bemutatásán keresztül történő identitás-épülése egy olyan, hibrid helynek állít emléket, ami mára talán már nem létezik és a nyilvánosság felé kevés nyoma van, mégis, pár évtizedig meghatározó kulturális jelentőséggel bírt nemcsak a romák, hanem a többségi társadalom számára is. A Köztes terek tehát egyfelől utal a veszélyesség diskurzusai és a rehabilitáció együttes hatására részben vagy teljesen átalakuló józsefvárosi utcákra és terekre. Továbbá, magába foglal néhány, a lokális erőtérben különös jelentőséggel bíró intézményt, mint a Roma Parlament vagy a Kesztyűgyár. Végül pedig, tartalmaz minden olyan liminális, Budapesten korábban és máshol nem jellemző kulturális gyakorlatot, amely átírta, de legalábbis megzavarta a társadalmi normákat és hegemónikus tudást. A könyv címe tehát egyszerre utal fizikai és metaforikus terekre, a köztesség pedig arra a rendszerváltás után kibontakozó, a hibriditás fogalmaival leírható állapotra, amely a stigmatizáltság és a figyelő tekintetek között alakult ki, megkonstruálva a nyócker egyedülálló, rendszerváltás utáni identitását. 39 Szívós Erika 2014: Dobócia történetei: a Belső-Erzsébetváros a pesti köztudatban a két világháború között. Korall. 15:58. 114.
