Oldal 19 [19]
OCR
18 e Köztes terek évtizedre fókuszált, figyelembe vette természetesen a történeti, elsősorban az államszocialista időszak alatti előzményeket. A négy fogalom a szöveg egyes részeiben eltérő súllyal szerepelt; volt, ahol az identitás kérdése kapott hangsúlyt, volt, ahol elsősorban a kulturális reprezentációkon keresztül igyekeztem megragadni a városnegyed közelmúltbeli emlékezetét, és volt, ahol maga a városnegyed fogalma vált döntővé. A szöveg első része a vizsgálat elméleti hátterét, történeti-társadalmi kontextusát hivatott bemutatni, melyet ezután a különböző, nyóckert szimbolizáló, azzal összefüggő intézményekkel, problémákkal kapcsolatos kérdések követtek. Az elméleti háttér ugyancsak hibrid jellegű: számos, nagyon különböző forrást, empirikus adatot vagy leíró típusú munkát vont össze. Így helyet kapott itt a VIII. kerület történetének felvázolása, a szocialista időszak kerületre gyakorolt hatása, valamint a leghangsúlyosabban vizsgált időszak, a rendszerváltás óta eltelt bő két évtized jellegzetes társadalmi-kulturális gyakorlatai, továbbá a városnegyedet érintő szocioldgiai, tarsadalomtudomanyos fogalmak (mint a gettd, az underclass, a hibrid identitás, illetve a roma etnikai identitás relevanciája). Az elméleti háttér első, a hellyel kapcsolatos társadalomtörténeti kontextusát megvilágító forrásanyaga egyfelől az észak-amerikai városkutatás szakirodalmából merített, másrészt specifikusan a VIII. kerület szegregálódásának közép-európai, illetve budapesti sajátosságait dolgozta fel. A nagyvárosi szegregáció, a gettósodás, az etnikai városnegyedek kialakulása az egyesült államokbeli és nyugat-európai tudományos diskurzusban évtizedek óta meghatározó kutatási területek a bevándorlók és az afro-amerikai kisebbség szempontjából. Kutatásomban különösen relevánsak voltak többek között Loic Wacguant, Herbert Gans és William Julius Wilson munkái, valamint azon európai szerzők művei, akik éppen az Észak-Amerikában régóta ismert és sokszor leírt, definiált városi szegregációt próbálják az európai viszonyok között értelmezni, alkalmazni." Ahogy arra már utaltam, a témában egyedülálló Giovanni Picker Racial Cities című könyve, amely az európai romák nagyvárosi térben történő szegregációját átfogó történeti-szociológia értelmezési keretben tárgyalja. Ami a magyar társadalomtudományos, illetve kifejezetten városszociológiai szakirodalmat illeti, elsősorban Ladányi János, Szelényi Iván és Csanádi Gábor nagyvárosi szegregációval, illetve kifejezetten az , elcigányosodott" városrészekkel foglalkozó művei álltak rendelkezésemre. Ladányi János és Csanádi Gábor a 80-as években kezdtek Budapest városszerkezetének történetével, azon belül a társadalmi csoportok térbeli elkülönülésének folyaa Loic Wacguanttól elsősorban az Urban Outcasts című, 2008-as monográfia bizonyult hasznosnak munkám során. Mario Small több, Wacguant-val vitázó írásai (Is there such a thing the ghetto?, Four reasons to abandon the idea of ,,The Ghetto”), valamint a City of Community 2008 decemberi, a Symposium of the Ghetto munkait tartalmazo szama is inspiráló volt.
