Oldal 16 [16]
OCR
Bevezetés e 15 Ami a hibriditás konkrétabb, a magyarországi társadalmi-történeti kontextushoz kapcsolódó kutatási lehetőségeit illeti, érdemes Annabel Tremlett gondolataira utalni, aki a hibriditás fogalmát a roma etnicitással, identitással összefüggésben emelte ki, épp a magyarországi roma-kutatások lehetséges új irányainak kapcsán." A Bringing hybridity to heterogeneity in Romani Studies című cikkében Tremlett Stuart Hall 1996-os, kanonikussá vált Új etnicitások című írásának gondolatai nyomán három módszertani lehetőséget emlit a hibriditás roma identitás-kutatással kapcsolatos konceptualizálásáról." Röviden összefoglalva Hall elméletét, az 1980-as években egyfajta változás ment végbe a , feketeség" reprezentáció-politikája terén. Míg korábban csak egy bináris összefüggés volt a fetisizáló, marginalizáló reprezentációk pozitívabb fekete képre való váltásában, addig a fordulópont után sokkal komplexebb megjelenítések születtek, amelyek különböző, gyakran ellentétes véleményeket, társadalmi tapasztalatokat, társadalmi identitásokat tükröztek, beismerve a , feketeség" megkonstruáltságát. Stuart Hall szerint tehát egy jelentőségteljes változás ment végbe az angliai fekete kultúrpolitika terén, amely változásnak ő két fázisát vetíti fel: egy elsőt, amely már befejeződött, és egy másodikat, amely még éppen csak elkezdődött. Az első korszak, a reprezentáció viszonyainak politikája Hall szerint a , fekete tapasztalatot" egyéni keretbe helyezte, egy hegemón identitással. Ebben a megközelítésben a brit kultúrában a feketék kizárólag a marginalizáltságukban jelentek meg, vagyis elnyomottként a reprezentációknak csak a tárgyai voltak, de nem alanyai. Ez tehát kétségkívül a fekete tapasztalat egy sztereotipizáló, leegyszerűsítő képe volt. A második, a reprezentáció politikája mindazonáltal nem helyettesítette az előzőt, csupán kritizálta annak reprezentációs kapcsolatait. Tehát a fekete kultúrpolitika új fázisa nem felváltotta az előzőt, hanem újraszervezte, átpozícionálta azt; , a fekete művészeknek most már két fronton kell küzdeniük". Ahogy Pulay Gergő a roma zene kapcsán láthatóvá tett etnicitásról szóló tanulmányában magyarázta, az első fázis az , autentikus" vagy , nem autentikus" dichotómiájával különböztette meg a megmutatkozás lehetséges formáit, a második pedig tovább tekintett a feketeség megjelenítésének elszigetelt eseteinél, és így a fekete populáris kultúrát meghatározó mélyebb struktúrákról is számot tudott adni." 5 Tremlett, Annabel 2009: Bringing hybridity to heterogeneity in Romani Studies. Romani Studies. 19:2. 147-168. 16 Hall, Stuart 1996: New Ethnicities. In David Morley, Kuan-Hsing Chen (eds): Stuart Hall Critical Dialogues in Cultural Studies. Routledge. London-New York. 441-450. 7 Pulay Gergö 2010: Az etnicitds lathatova tétele. Roma eléadok kulturalis politikaja Budapesten. In Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitas. Különbsegteremtö tarsadalom. Gondolat-MTA Kisebbségkutató Intézet. 353.
