OCR
14 e Köztes terek nak jelentéseket." A nyócker roma emlékezetét kutatva azonban az derült ki, hogy történelmi folytonosság, azonosságtudat helyett a , megtermelt tér? fragmentált, hézagos maradt, a legtöbb, romák által létrehozott identitáskonstrukció láthatatlanná vált, miközben a többségi társadalom egyfelől a (szimbolikus) periférián hagyta a teret, másfelől számos reprezentációt is létrehozott róla. A nyócker esetében tehát a rendszerváltás után a társadalmi elkülönések és kulturális klasszifikácók térbelivé váltak és egyfajta , elképzelt földrajzot" hoztak létre. Ebben a sokszor elképzelt térben számtalan társadalmi és kulturális gyakorlat, reprezentáció koncentrálódott, sűrű szövetet konstruálva. A városnegyed közelmúltbeli identitásvizsgálatának tehát az volt a tétje, hogy az egymást keresztező, ellentmondásos, underground vagy hivatalos, emancipatorikus vagy paternalisztikus mozaikdarabok láthatóvá válnak-e, megismerhetővé válik-e egy inkluzívabb, társadalmilag érzékenyebb városnegyed-történet? Hibrid módszerek A roma városi emlékezet és identitás megértéséhez a hibriditás fogalmát egyszerre használtam retorikai eszközként és a posztszocialista városnegyedben felbukkanó kulturális gyakorlatok értelmezési kereteként. Módszertani szempontból a hibriditás olyan eszközként merült fel, amely képes volt rugalmasan több dolgot együtt reprezentálni, úgy, hogy egyszerre maradt univerzális és partikuláris, valamint ugyancsak egyszerre volt képes az identitásnak és a különbözőségnek is forrása lenni." A nyóckeres identitás hibrid modellbe helyezése megengedte a feljebb említett különböző, egymásnak akár ellent is mondó nézőpontok együttes vizsgálatát; szoros kapcsolódás híján, avagy épp ellentmondásokkal együtt is összetartotta az egymástól esetenként széttartó diszciplínákat, elképzeléseket, teóriákat. Wolff-Michael Roth nyomán a hibriditás tehát olyan norma volt, amely evidensnek tekinti azt, hogy nincsenek egymástól tisztán leválasztható entitások, identitások, minden csak a másikkal való viszonyán keresztül értelmezhető." A hetereogenitás, keveredés, sokféleség ebben az értelemben tehát nem valamilyen különleges jellegzetesség, hanem alapvető tapasztalat — ezt pedig a látszólag monoetnikus, fehér Budapesten a nyócker története egyedi módon példázza. Keszei András 2011: A város narratív identitása. In H. Németh István et al (szerk.): A város és társadalma. Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére. Hajnal István Kör. Budapest. 438. 3 Kraidy, Marwan M. 2005: Hybridity, or the Cultural Logic of Globalization. Temple University Press. Philadelphia. viii. 4 Wolff-Michael Roth 2008: Bricolage, métissage, hybridity, heterogeneity, diaspora: concepts for thinking science education in the 21st century. Cult Stud of Sci Educ. 898.