Page 12 [12]
OCR
Bevezetés e 11 konstruált, sokszor sematikus, előítéletektől és sztereotípiáktól terhes képek mellett idővel felsorakoztak bonyolultabb, a hagyományos reprezentációkat megbontó, akár szubverzívvé is váló beszámolók, a városnegyedre szegeződő tekintetek tehát sokfélévé — az egymásra hatás nyomán pedig - hibriddé váltak. A kutatás alatt és azóta eltelt évek nagyon sok változást hoztak a városnegyedben: számos, a lokális roma kulturális és politikai-társadalmi jelenléthez kapcsolódó helyszín fokozatosan vesztett pozíciójából, vagy akár meg is szűnt, a különböző rehabilitációs programok következtében teljes utcák és háztömbök cserélődtek ki, új közösségi központok létesültek, és mindeközben a városnegyed roma és nem roma lakossága folyamatosan cserélődött, mozgásban volt. A 2010-es évek elejére, vagyis a rendszerváltás után pusztán húsz évvel már úgy tűnt, a nyócker városi emlékezetét kutatva a roma önreprezentáció és identitásépítés egy elszalasztott lehetőségét írom meg, amely szorosan kötődik a városnegyed, vagyis egy körülhatárolható városi tér kontextusához. Ha csak egyetlen intézmény, mikrotér példáján próbáljuk megérteni ezt a folyamatot, akkor talán a Tavaszmező utcában, 1991 és 2016 között működött Roma Parlamentet érdemes máris megemlíteni." Ennek, a roma önreprezentáció és kulturális szerepvállalás nemcsak józsefvárosi, de talán országos központjának is tekinthető helynek a tündöklése és bukása az egész városnegyed rendszerváltás utáni kulturális örökségére és emlékezetére kiterjeszthető: gyors felívelése, politikai és kulturális kulcsszerepe, hálózatépítő és katalizátor jellege, majd fokozatos leépülése, elsorvadása visszatükrözi az egész magyar civil társadalom és kulturális szcéna törékenységét és veszélyeztetettségét. A nyócker emlékezetének és identitásának elemzésekor felmerül a kérdés, hogy mennyire van egy meghatározott helynek, fizikai térnek önálló identitása, illetve mennyiben lehet a nyolcadik kerületi romák speciálisan értelmezhető etnikai és kulturális identitásáról beszélni? A kérdés megválaszolásához a kiinduló hipotézis az volt, hogy a VIII. kerület, mint , nyócker", talán nem csak Budapesten, de egész Közép-Európában egyedülálló terepként értelmezhető a kortárs roma identitásformálódás szempontjából. Ennek az egyedülállóságnak, a kint és bent, valamint a gettó és kulturális csomópont dichotómiák létrejöttének természetesen komplex történeti-társadalmi magyarázatok állnak a hátterében, vagyis a VIII. kerület , nyóckerként" élő képe nem alakulhatott volna ki Budapest egyes városfejlesztési és tervezési döntései nélkül, mint ahogy a magyarországi cigányság megbélyegzett története is markánsan befolyásolta a városnegyed sajátos alakulását. Könyvemben azt § Junghaus Timea 2016: Roma Parlament nekrológ. Tranzitblog.hu. http://tranzitblog.hu/nekrologroma-parlament-1991-2016/.
