Oldal 10 [10]
OCR
BEVEZETÉS Hogyan írható meg Józsefváros közelmúltbeli roma identitása? Milyen kisebbségi emlékezete, múltja, története van a városnegyednek, amit a rendszerváltás óta nyóckernek is becéznek? Ki írta ezt a történetet és kik hozták létre azokat a kulturális gyakorlatokat, amelyek az 1990-es évek óta reprezentálták a (főleg középső-) józsefvárosi teret? Könyvemben egy városnegyed identitásának specifikus formáját igyekeztem rögzíteni, feltárva Józsefváros régóta stigmatizált, nyóckernek is nevezett részének rendszerváltás utáni roma kulturális reprezentációit és identitásépítési gyakorlatait. A nyugateurópai és észak-amerikai várostörténeti, városszociológiai szakirodalom számára a kisebbségi, bevándorlók lakta, marginalizált, leszakadó/dzsentrifikálódó negyedek évtizedek óta kiemelt témának számítanak. A Dolores Hayden 1995-6s, The Power of Place" című, emblematikus munkájában definiált, társadalmilag és kulturálisan inkluzív várostörténet, vagyis a befogadó, a kisebbségi történeteket is magába foglaló városi táj rögzítése az elmúlt évtizedekben sok kutatásra hatással volt, a magyar kontextusban mégis meglehetősen hiányos. Míg a - Haydennél is kiemelkedő szerepet játszó - nőtörténeti és munkásosztályról, illetve a zsidóságról szóló város- és társadalomtörténeti megközelítéseket összekapcsoló munkákra számos példát sorolhatnánk, olyan történeti és városemlékezeti munka nem született, amely a romák nézőpontjából mutatná be témáját." A roma kisebbség városi jelenléte leginkább a szegregációs mintázatok szempontjából merül fel mind a magyarországi, mind a nemzetközi szakirodalomban. Józsefváros térbeli szegregációja és a nagyvárosi roma gettó és underclass Ladányi János számos írásának volt tárgya a rendszerváltás óta, Giovanni Picker 2017-es, Racial Cities" című könyvében pedig mint a cigány városi területek (Gipsy Urban Area, GUA) egyik példája merült fel. Míg Ladányi a sajátosan kelet-európai, szocialista és posztszocialista berendezkedés szociológiai és társadalomtörténeti kontextusában elemezte a józsefvárosi roma szegregátumok kialaku+ Hayden, Dolores 1995: The Power of Place. Urban Landscapes as Public History. The MIT Press. Cambridge-London. Ezekre példa többek között Árvai Tünde: Városanyák: Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című 2015-ös könyve vagy Klebert Krisztina Szemtől szemben című, a szombathelyi zsidóság történetét feldolgozó kiállítása és könyve 2016-ból, illetve számos várostörténeti, városszociológiai munka a lakótelepek, munkásosztály történetéről. 3 Picker, Giovanni 2017: Racial Cities, Governance and Segregation of Romani People in Urban Europe. Routledge. Oxon.
