Page 209 [209]
OCR
208 K. NÉMETH ÁNDRÁS vallatásban így emlékeztek: , Midőn esztendeig laktam itt az Partban az haborusagnac ideje" (Dömötör 1943: 402—403), 1676-ban pedig olyan embert említenek, aki , ozz (a partban) lett ez vilagra" (Jankó 1902: 174). Szabó József nyelvész a hódoltság földrajzi nevekben megmaradt nyelvi maradványainak feldolgozása során a törökökkel kapcsolatos építmények között külön csoportot alakított ki , alagút, haz, híd, lyuk, pince, vaskapu" címszó alatt. Ezek között a már részletesen bemutatott Török-likak mellett további négy ugyanilyen helynevet találunk a Dél-Dunántúlon, hármat Somogy megyében (Gamás, Osztopán, Ötvöskónyi), egyet pedig Veszprémben (utóbbi sziklarepedés, amely állítólag török őrhely volt) (Szabó 2008: 47—52). Ezeket az adatközlők pinceszerű mélyedésnek (Gamás), partoldalba vágott pinceszerű üregnek (Osztopán), török hódoltság idejéből való alagút bejáratának (Ötvöskónyi) tartották, joggal feltételezhető tehát, hogy esetükben is az ismertetett búvólyukainkhoz hasonló objektumokról lehet szó. Megjegyzésre érdemes, hogy a számos, Török-pince néven feljegyzett jelenség között is lehetnek ilyenek (Patosfa, Vásárosbéc, Zselickislak), bár olykor gyanítható, hogy valóban elhagyott lyukpincéről (Berkesd, Szakcs), nem pedig összetettebb járatokról van szó. Ilyen egykori lyukpincék lehettek a Likas-hegytől délnyugatra kb. 2 km-re, szintén a gyulaji erdőben fekvő kerékdombi , rác pincék", amelyek egy 1911-ben született erdész visszaemlékezései szerint feltételezhetően az egykori itt élő rácok építették bűvóhelynek a törökök, illetve később az osztrákok idejében" és egy közel kerek domb oldalában szabályosan helyezkedtek el. + Terepszemlenken a mai — beszedes nevü — Rác-völgyben azonosított török kori település felett, attól kb. 400 méterre húzódó, meredek oldalú dombvonulat tetejének a faluhellyel átellenes oldalán, egymással párhuzamosan három, 6-8 méter hosszú, 1-2 mély horpadást azonosítottunk, közvetlenül a dombtető szélén. 255 Koruk és funkciójuk pusztán a hagyomány alapján természetesen nem határozható meg, de figyelemre méltó közelségük az említett településhez, és a pincék, valamint a közeli völgy nevében található népnév, ami alapján talán a hódoltság korára valószínűsíthetjük eredetüket. Magyarország nemkarsztos barlangjainak 2015. évi listája hazánkban 995 természetes barlangot és 1511, barlangnak titulált mesterséges üreget tartott számon, közéjük értve a legutóbbi időkig használt barlanglakásokat is. A Dél-Dunántúlon ezek közül a Mecsekben nyolc, a Geresdi-dombságban egy, a Mezőföldön kilenc, a Somogy-Iolnai-dombságban 120 mesterséges üreg található (természetes barlang 754 Kupás Deák 2019, 35. 755 A szerzők terepbejäräsa, 2020. mäjus 22. Köszönjük Majth Zoltán a helyszín azonosításában nyújtott segítségét.
