Oldal 200 [200]
OCR
A TAMÁSI LIKAS-HEGY ÉS TÁRSAI. LÖSZBE VÁJT BÚVÓLYUKAK... 199 akik a 16. században a törökök, illetve a reformáció elől a békai erdőbe menekültek. Ugyanekkor Békapusztán régi templomromokat említenek." Az iregi uradalom 1771-1772-ben készült térképén Békapusztán, az út keleti oldalán Békás pincze felirat található," amely a későbbi Szoknyagödör üregével azonosítható. Moldoványi József 1824-es leírása szerint , Békai pusztán a’ veres Barátok Klastromának és Templomának maradéki szembetűnők, a Klastrom alatt pedig egy nagy 12 fiókos Pintze (melly Deák, és Török betűkkel vagyon bemázolva) épen dill.” (Moldovanyi 1824: 61).’# 1837-ben Holéczy Mihály nagyszokolyi evangélikus lelkész érdeklődésére az iregi uradalmi számtartó beszámolt róla, hogy a somi országút mellett, , az erdőn" fekvő épület alapjaiból 15 éve még köveket ástak ki a lakosok. , Vagyon itt még egy földbe ásott pincze is, mellynek hossza mintegy 10—1r2 öles lehet, s a mellynek még több apróbb beásott fiokjai is vagynak, de ebbe csak hason mászwa, s lámpással lehet, a mint mondják, bemenni, mellynek falain több betűk látszanának a falába vésve" — írta. Holéczy saját tapasztalatai alapján ezt jegyezte fel: a békai hegyekben , két egymáshoz hasonló lyuk vagyon. Egyik a keleti hegyoldalban, s ennek irányában a lapon téres épületnek látszik fundamentuma [...] 4" másik lyuk alább a" nyúgoti hegyoldalban vagyon. Szájánál hason kell becsúszni, de beljebb magasabb, s lehet menni görbedve. Így tart ez négy ölnyire, több felé kanyarulva, midén egy tágas szobába lép az ember, mellynek teteje hegyesen boltozott, s egy nyilás, bihetően füstöt kivivő kémény látszik rajta. Vagynak benne ülő helyek, itt ott cserepek hevernek, s az oldalfalakat betű forma karczolások borítják." (Holéczy 1837: 107—108). A Pesty-féle helynévgyűjtés során Megyer (ma Bábonymegyer) adatai közt felbukkannak , az Iregbi erdőben lévő több föld alatti buvo lyukak" (Pesty 2001: 200). Hőke Lajos 1870-es leírása szerint Békapusztán ,van két földalatti kolostor. (?) Ezeknek egyikét Árvai József mérnök emlékezet után lerajzolá, ugyan ő állítja, hogy több év előtt innen utitársa, Vas Gereben, igen sok feliratot lemásolt a falról, s a mennyire emlékszik egy Szegedy nevű prépost is a XVI. század közepéről, a török elől menekülve, előfordulna itt?" (Hőke 1870)."8 1944-ben egy vadász még bent járt a Betyárgödörnek vagy Szoknyagödörnek nevezett szakadék meredek oldalából nyíló járatban: , 4 sűrű bokrok között egy kb. akós-bordó nagyságú beomlott nyílást leltem, melyen hasoncsúszva, bemásztam s magamat egy pinceszertien, magas boltivvel kiásott, kb. 5 méter hosszú és 4 méter széles »helyiség«-ben, oduban taldltam, melybél meg egy folyosószerű nyílás vezetett befelé a hegynek. Ide is megkíséreltem a behatolást, de bejutni nem tudtam, mert a föld erésen beomlott volt [...]” (Diczendy 1944: 84). Papp Gyula nagyszokolyi református lelkész (született 1906-ban) szerint — aki gyermekkorában még járt az üregben — 9 Brüsztle 1878 IIL.: 136-137. V6. Papp 2000: 53. — Zärdékära: K. Németh 2or5a: 84. 47 MNLOLS 16 No. 140. - Mappa Universalis Inclytum Dominium Iregh... 42 Moldoványi leírását csaknem szó szerint átvette: Fényes 1851 II.: 136. 43 A feliratra lásd még: Brüsztle 1878 III.: 136—137. Vö. Papp 2000: 53.
