Oldal 191 [191]
OCR
190 K. NÉMETH ÁNDRÁS berontásától veszi, mivel akkor ezen hegység sűrű erdővel volt benőve, és a hegy nem köves, hanem erős agyag, az ásás könnyű és tartós. Akkori községünk megrémült lakói csinálták ezen nagyszerű barlangot bűvóbhelyül, s bihető, hogy már akkor is keresztények lakták községünket, mivel a szobákban a falba vésett kereszteket meg is lehet latni. A néprege szerint sikerült is tervük, mert a dúló tatárok figyelmét szerencsésen kikerülték, s megmenekültek kincseikkel és vagyonokkal, mit magokkal bevihettek. Állítólag kijövetelükkor maga Béla király is jelen volt és ekkor elsőbb istennek hálát adtak megmenekülésükért, s később tánczoltak, vigadtak a hegy tetején, és hihetőleg innen kapta a Tancza hegy vagyis Táncz hegy elnevezést, mely népregét és a király személyes jelenlétét a budai levéltárban egy irat is bizonyít." (Pesty 1977: 279). Hattyüffy Dezsö, a Fejermegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet későbbi titkárának 1871-es leírása szerint: .4 hegy délnyugati oldalán van a barlang nyilása, mely jelenleg igen rosz karban tartatik, s melybe csak négy kézláb mászva lehet bejutni. Mihelyt a nyiláson bejutunk, egy szobába érünk, hol hasonló három nyilás van, bármelyik nyiláson megyünk tova, ismét egy szobába jutunk, melyen ismét három nyilás van, s ez így megy tovább, majdnem a végtelenig. (2) Némely szoba ki vagyon meszelve, némelyekben azonban csak fehér keresztek vannak festve a falra. Németh Pál volt helybeli foldbirtokos úr, egy társaság élén huszonegy ily szobán keresztül haladván, egy bosszú folyosóra találtak, melyből azonban visszatértek. Többen voltak ben, s a hiteles elbeszélésekből, ha következtetést akarunk vonni, nyiltan állíthatjuk, hogy e barlang több ezerre (?) menő szobát rejt kebelében, melyekben való haladás azonban kötél és fáklya nélkül életveszélylyel jár. Némelyek állítása szerint még egy másik nyilás is volt Kustyán nevű puszta határában, de ez már elpusztult, ezen biteles állítás ismét a barlang nagykiterjedese mellett bizonyít. [...] Hogy miként akadtak e barlangra ? [...] hihetőbb egy másik állítás, mely szerint a budai kamarai levéltárban van egy régi feljegyzés, mely után indulva dicső emlékű József nádor, midőn a sárvíz csatorna ásatása megkezdetett, e vidéken megjelenvén, felkerestette e barlang nyilását is, mit csak hosszú kutatások után, a hegy déli oldalát hegyes vas nydrsakkal szurkdlva leltek fel, a nyilás előtt levő nagy kő elhengeríttetvén, több szobába behatoltak, s ugyanekkor a mint több hiteles elbeszélő állítja, sisakot, karddarabokat s emberi és állati csontmaradványokat is leltek; azonban mélyen ezek sem hatoltak be a földüregekbe. A helybeli rege szerint tatárjáráskor a környék lakói menekültek ide. A tatároknak sikerült néhányat kicsalni s felkonczolni, mire a benlevők keblében a gyanú és félelem oly nagy fokra hágott, hogy Ázsia ezen pusztító népének elvonulásakor, Béla királyi szavára sem akartak kijonni, míg az palástját be nem nyújtá. Csak ekkor hagyták el penészes odujokat. A hegy tövében több hosszú halom vagyon, úgy látszik nem egyéb, mint a barlangból kihozott föld, mely idővel begyepesült, s Jelenleg jelentékeny halmokat képez." (Hattyúffy 1871: 215—216). 1892-ben Szendrei "36 Lásd még röviden: Hattyúffy 1894: 12.
