Seite 190 [190]
OCR
A TAMÁSI LIKAS-HEGY ÉS TÁRSAI. LÖSZBE VAJT BUVOLYUKAK... 189 TOVÁBBI LÖSZBE VÁJT, RÉGÉSZETI KORÚ ÜREGEK A DÉL-DUNÁNTÚLON2 Az alábbiakban a likas-hegyihez hasonló objektumokat mutatom be. A szócikkek felépítése: lelőhelynév (megye); I. elhelyezkedés; II. régi leírások, néphagyományok; III. régészeti adatok; IV. középkori településekkel való kapcsolat. I. ÁLSÓSZENTIVÁN, KANCA-HEGY (EGYKOR: TANCZA-HEGY) (FEJÉR MEGYE) I. A hegyet ma Kanca-hegynek hívják, közvetlenül a mai Alsószentiván központja közelében, tőle délkeletre fekszik. II. Általam ismert első leírása Zách Józseftől származik 1863-ból: , Határában a »Kancac hegy alatt van egy barlang, melybe, a rege szerint, tatárjáráskor a környék lakói menekültek. A tatároknak sikerült némelyeket áldozatnak kicsalni, mire a bennlevők kebelében a gyanú és félelem oly nagyra fejlődött, hogy a tatárok elvonulta után, Béla királyi szavára sem akartak kijönni, míg az saját palástját be nem küldé. — Kijövén, a nevezett hegyen oltárt emeltek Istennek, hogy hálát adjanak megmentésőkért; a bálaünnepély után táncolt a nép s innen a hegy eredeti neve »Tanca«. Tetején épiiletromok lathatok.” (Zach 1863: 180). A Pesty Frigyes-féle dűlőnévgyűjtésben 1865-ben az alábbiakat jegyezték fel: , Tancza hegy — magasságra a vidéken a legmagasabb. Ezen hegy belseje üres, egy bejárás van rajta, és ürege — többszázra menő szobácskákból áll, — végéig még senki sem mert menni, félve az elbődolástól. E barlang csinálását vagy eredetét a néprege szerint a tatároknak hazánkbai "34 A tanulmány alapjául szolgáló konferencia-előadásomban említett helyek közül itt nem foglalkozom részletesebben a kisszékelyi Barátok pincéjével vagy Barátok barlangjával, amelyet a hagyomány szerint a törökök hagytak itt. TMFN: 90 — 10/59. A középkori eredetű, Barátok tava nevű tó közelében, az erdőben fekvő objektum mára teljesen beszakadt, nem kutatható, de Neumann Péter kisszékelyi születésű erdész tájékoztatása szerint (2018. október 15.) amikor 50 éve még be lehetett menni, akkor egy négy-öt méter átmérőjű, és — a boltozat leszakadása miatt — hasonlóan magas, , kupolaszerű" mélyedés volt. A leírás alapján az objektum egykor valószínűleg a nevének megfelelően nagyobb pince lehetett, további helyiségek valószínűleg nem voltak benne. Nem említem részletesen adattáramban a Nyim-Kási-vár oldalába vájt, 8,4 méter hosszú, 80 cm magas, 75 cm széles üreget sem. Egyetlen régi adatunk rá vonatkozóan is a Pesty-féle 1864-es helynévgyűjtés: , Kási vár — mely a" traditio szerént romai maradvány. Alatta a" völgyben az oldalban több évekkel ez előtt felfedeztetett egy üreg, melyben egy kemencze-száj nagyságú lukon mebhetni bé — ott földben beásott szoba formájú helyiség vagyon mely bihető azon időről való midőn a" törökök Magyar Országban voltak kiknek boszuállási vágyai elől az emberek odamenekültek." (Pesty 2001: 237). Felmérése: velenceihegysegtura 2018. 5 Az objektum közelében hét halmot és négy s behorpadt dombocskát" is említ, amelyek a helybeliek tatár és török csatákban elesettek sírhalmainak tartanak.
